Magyar zsidó arcképcsarnok: Petschauer Attila (1904-1943)

Petschauer Attila kardozó, olimpiai bajnok, újságíró, a magyar sport egyik legkiválóbb képviselője 1904-ben Budapesten született, és 1943-ban Davidovkában halt meg, ahol nyilas keretlegények gyilkolták meg.

Petschauer Attila édesapja kereskedő volt, fia kisiskolásként kezdett vívni, amikor apja elvitte Fodor Károly vívómesterhez. Petschauer több korosztályos versenyen is győzedelmeskedett, és gimnazista korától a híres olasz vívómester, Italo Santelli tanítványa volt. 1923-1925 között jogot is tanult, de abbahagyta az egyetemet, majd banktisztviselőnként dolgozott 1932-ig, közben azonban már elérte első nagy sportsikereit. Az 1928-as amszterdami és az 1932-es Los Angeles- i olimpián aranyérmet nyert a kardcsapattal, egyéniben először ezüstérmes volt, majd a pontszerző ötödik helyen végzett. Az Európa bajnokságon győztes csapat tagja volt 1930-ban, amikor a csapat legfiatalabb tagjaként ő vívta ki a győzelmet. 1931-ben is tagja volta az Európa-bajnok csapatnak, 1926-ban Budapesten és 1930-ban ezüstérmes lett, 1925-ben, 1929-ben és 1931-ben pedig bronzérmes. Sportpályafutása végeztével sportújságíróként dolgozott, a Pesti Napló és Az Est munkatársaként, de színikritikusként, színészként és konferansziéként is kipróbálta magát. Legendás volt humora, és a pesti társaság népszerű tagja volt. A holokauszt alatt népszerűsége és a mentességet jelentő Signum Laudis kitüntetése ellenére behívták munkaszolgálatra, és Ukrajnába vezényelték.

Halálának körülményeit tanúvallomások és több újságíró, életrajzíró vizsgálata próbálta feltárni. Ezek alapján egykori amszterdami olimpiai csapattársa, Cseh Kálmán alezredes adta ki a parancsot Petschauer megalázására és meggyilkolására. Kárpáti Károly birkózó visszaemlékezése szerint, aki szintén tagja volt a munkaszolgálatos századnak, a vívóbajnokot megalázták és hideg vízzel öntötték le, majd sorsára hagyták, aminek következtében halálra fagyott. Más források szerint a kiváló sportember 1942. január 14-én szovjet kórházba került, de életét már nem tudták megmenteni.

2019 decemberében a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) szervezésében botlatókövet helyeztek el Petschauer Attila nevével az Attila út 65C szám előtt, 1994-ben pedig az Egyesült Államok egyik legfontosabb vívóversenyét Attila Petschauer Sabre Open névvel indította útjára. Szabó István 1999-es nagy sikerű filmjében, A Napfény ízében Sors Ádám karakterével állított emléket Petschauer Attilának.

Felhasznált források:

 ▪ Kálmán Mihály (2016), „Miért volt olyan sok zsidó olimpiai bajnok magyar?”, in: Szombat, 2016. november 14. / Online elérés ide kattintva 
 ▪ Siegman, Joseph (2000), Jewish Sport Legends. The International Jewish Sports Hall of Fame. Brassey’s: Washington D.C.
 ▪ Sinai, Allon (2010), „Sinai Says: The tragic tale of the Jewish Hungarian fence”, in Jerusalem Post, 2010. április 14. / Online elérés ide kattintva
 ▪ http://www.campioninellamemoria.it/attila-petschauer/
 ▪ Mai születésnapos: Petschauer Attila, a legtragikusabb sorsú magyar olimpiai bajnok / Online elérés ide kattintva