Magyar zsidó arcképcsarnok: Perlmutter Izsák (1866-1932)

2022. Május 25. / 16:22


Magyar zsidó arcképcsarnok: Perlmutter Izsák (1866-1932)

Perlmutter Izsák, a modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, és a nemzetközi művészélet egyik legismertebb magyar művészegyénisége 1866-ban Budapest született, és 1932-ben szintén Budapesten hunyt el.

Perlmutter Izsák Budapesten született, édesapja maga is műkedvelő festő volt, aki Párizsban is tanult. Perlmutter budapesti tanulmányai után a párizsi Julian Akadémián tanult, majd újabb budapesti tanulóévek után ismét Párizsba ment. 1898-tól Hollandiában tanult és dolgozott. 1904-ben tért vissza Magyarországra és a szolnoki művésztelepen folytatta munkáját, ahol számos tájképet és paraszti témájú képet készített. Később Besztercebányán alkotott, majd Rákospalotára, végül Budapestre költözött. 

Már életében elismert művész volt, akit Európa-szerte a modern festészet egyik legkiemelkedőbb egyéniségének tartottak. Berlinben, Brémában, Párizsban, Rotterdamban és Münchenben is voltak kiállításait. Pályafutása során több rangos díjat is kapott képeiért. A Hollandiai utca című festménye 1905-ben, a Falurészlet reggeli napsütésben pedig 1906-ban nyert állami aranyérmet, a St. Louis-i kiállításon pedig ezüstérmet nyert. Az 1911-es római és az 1914-es velencei nemzetközi kiállításokon olasz múzeumok számára vásároltak képeiből, 1926-ban pedig a firenzei Uffizi Képtár vásárolta meg önarcképét. A római magyar kiállításon az olasz állam vette meg a Magyar szoba című munkáját.  

Perlmutter tulajdonában állt az Andrássy út 60 alatt álló bérpalota is, ma Terror Háza Múzeum, amelyet Perlmutter a Zsidó Hitközségnek adományozott végrendeletében, azzal a kikötéssel, hogy ott Zsidó Múzeumot hozzanak létre. 1932-ben hunyt el, sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Művészetére kezdetben a korban divatos akadémikus stílus tett nagy hatást, majd párizsi tanulóévei alatt felfedezte Degas, Renoir és Manet művészetét. és ezt követően találkozott az avantgárd festészettel. Elek Artúr 1922-ben a Nyugatban azonban olyan művészként jellemzi, aki már pályája kezdetén önálló művészként jelentkezett: „Ez a művész is azok közé a tehetségek közé tartozik, kik úgy szólva készen jönnek a világra. Húsz éve lehet, hogy először mutatkozott meg a nyilvánosságnak, de nem emlékszünk olyan keze húzására, mely kezdetlegességet vagy bár csak bizonytalanságot is árult volna el. Mint a korán felkészült művészek munkásságában általában, Perlmutter művészetében is nehéz felfedezni a fejlődés fokozatait. Technikai készsége olyan korán fejlett, hogy tovább annál már alig juthatott.”

Perlmutter Izsák képeiből 2003-ban a Magyar Zsidó Múzeum rendezett kiállítást, 2013-ban pedig a Kieselbach Galériában Kövesi István gyűjteményében állították ki több képét.

Felhasznált források:

 ▪ Elek Artúr (1922), „Perlmutter Izsák”, in: Nyugat, 1922. 22. szám / Online hozzáférés
 ▪ Gábor Anna (2003), Perlmutter Izsák, Magyar Zsidó Múzeum: Budapest
 ▪ Komoróczy, Géza (2012), A zsidók története Magyarországon 1-2., Kalligram: Pozsony
 ▪ Lázár Béla (1909), „Perlmutter Izsák”, in: Művészet, pp. 211-218.  / Online Hozzáférés
 ▪ Magyar Nemzeti Galéria: Perlmutter IzsákOnline hozzáférés
 ▪ Ujvári, Péter (2017) [1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.– Láng Kiadó: Budapest (reprint)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Ungárné Dr. Komoly Juditra (1933–2025) emlékezünk
Zsidó világ
Egy örök tanító emlékezete: Rási Jahrzeitja