Közös gondolkodás a jövőnkről – Konferencia az ember és környezete egységéről Tihanyban

---

A korábbi tihanyi konferenciák hagyományait megtartva nem csak a különböző egyházak képviselői vettek részt a találkozón, de a témában jártas szakértők is előadásokat tartottak és kifejtették álláspontjukat, így a konferencia bevezető előadását Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője tartotta.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, a találkozón, arról beszélt, meghatározó a jövő szempontjából, hogy a keresztény értékrend „élő erőforrás maradjon” Európában, hozzátéve, hogy az egyház részéről felmerülő morális igény, hogy „azok legyünk, akik vagyunk”, hiszen így válhatunk szabad, alkotó nemzetté. A miniszter szólt arról is, hogy az ember globális felelőssége elsősorban abban áll, hogy a saját nemzete boldogulását szem előtt tartva mindent megtegyen a közösség boldogulásáért, s mindezt úgy, hogy más közösségek boldogulását ne veszélyeztesse, és anélkül, hogy elfogyasztaná a környezeti erőforrásokat a következő nemzedék elől.

Réthelyi Miklós az UMNB elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a hívő emberek kulcsszerepet játszhatnak az Agenda 2030 által meghatározott célok megvalósításában. Ahogy fogalmazott: „Mi vagyunk az első nemzedék, mely felszámolhatja a szegénységet, és az utolsó, mely még megmentheti a Földet.”

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében Heisler András elnök a körültekintő közösségi innovációról tartott gondolatébresztő előadást, illetve Dr. Róna Tamás, az Alföldi Régió vezető rabbija tórai történeteken keresztül kínált megoldási alternatívákat a jelenkor kihívásaira. A Mazsihisz részéről dr. Frölich Róbert Országos Főrabbi is részt vett az eseményen, jelezve a zsidó-keresztény párbeszéd fontosságát. A konferencia zárónyilatkozat elfogadásával zárult.

Az alábbiakban Heisler Andrásnak az eseményen elhangzott beszédéből közlünk részletet:

„Meggyőződésem, hogy a világban tapasztalható társadalmi-környezeti válság leküzdése, a fenntartható fejlődés biztosítása nem kizárólag a technokrácia feladata. Minden jelentős egyházi szervezetnek felelőssége van abban, hogy az emberiség legnagyobb kihívásaira megfelelő válaszok szülessenek. Ehhez azonban innovációk kellenek.

Az egyházaknak és különösen az évezredek során sok súlyos belső szabályt, vagy korlátot felállító történelmi egyházaknak és felekezeteknek a felelőssége óriási. Ha nem tudunk olyan újításokat képviselni, melyek tradícióinkkal, vagy törvényeinkkel megférnek, de a társadalom nagyobb rétegére történő hatást képesek biztosítani, akkor nem lesz sikeres a válságból való kilábalás.

A Nostra Aetate nyilatkozat, vagy a nemrégen napvilágot látott ortodox rabbik állásfoglalása a kereszténységgel való kapcsolat tárgyában valódi előremutató gondolatok. Mindnyájunk feladata, hogy e történelmi jelentőségű nyilatkozatok tartalmát és jelentőségét meg-és elismertessük a társadalommal.”

---