Itt álltok ma valamennyien az Örökkévaló Istenetek előtt – Jó Szombatot, Shabbat Shalom

---

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 19:09 óra után.

A Tórából ezen a héten a „Nicávim” (Mózes 5. 9:9–30:20.) hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Az év utolsó szombatjának hetén már a párásá első mondata is az Ítélet napjának (Jom háDin) közelségére utal: „Itt álltok ma valamennyien az Örökkévaló Istenetek előtt” (29.9.).

A „ma” szó bölcseink szerint Ros Hásáná napjára vonatkozik, amikor az ítéletre várva valamennyien felsorakozunk Isten előtt. Az „itt álltok ma” kifejezés számértéke 694, ami megegyezik az „odaállni a szlihotok mondásához” kifejezés számértékével, éppen ezért természetesen nem véletlen, hogy pont ma kezdjük el mondani közösségeinkben a szliheszeket.

„Nehogy legyen köztetek férfi vagy nő, vagy család, vagy törzs, melynek szíve elfordul ma az Örökkévalótól, a mi Istenünktől, hogy menjen és szolgálja ama népek isteneit, nehogy legyen köztetek olyan gyökér, amely mérget és ürmöt hajt”(29:17).

Különösen fontos intelem Ros Hásáná előtt, ráadásul a pászukban el van rejtve az ünnep legfontosabb előírása is. Hogyan? , vagyis a „gyökér, mely mérget és ürmöt hajt” szavainak első betűi, megfelelő sorrendben a (sófár) kifejezést adják, melyről tudjuk, hogy elengedhetetlen tartozéka a szlihot időszakának és Ros Hásáná ünnepének is. A sófárfújás deklarált célja, hogy „felébressze a szendergőket”, és figyelmeztessen a t’suvá fontosságára, más szavakkal: „kigyomlálja az emberek szívéből mindazon haszontalan gyökereket, melyek testüknek-lelküknek egyaránt ártalmasak”.

„Hanem nagyon közel van hozzád az ige, szádban és szívedben, hogy megtedd azt.” (30.14.).

Rábénu Báhjé ben Áser mondta e verssel kapcsolatban: „Tudd, hogy a tórai parancsolatok három nagy csoportba sorolhatók: vannak micvák, melyek a beszédhez kapcsolódnak, ilyen például a tóratanulás, a kiddus, a hávdálá. Más parancsok a szívtől függnek, pl. az Örökkévalóba vetett hit, vagy Isten szeretetének előírása.

És végül a harmadik csoportot azon törvények alkotják, melyeket cselekedetek által lehet teljesíteni. Ezek közé tartozik a cicit, a mezuza, a vagy éppen a sófár micvája. E három csoportra utalnak a „szádban”, a „szívedben”, ill. a „megtedd” kifejezések.

„Hogy belépj Örökkévaló Istened szövetségébe, esküjébe… hogy tegyen téged ma az ő népévé és ő legyen neked Isten” (29:11-12).

Rabbi Slomo Efrájim szerint hetiszakaszunk sajátossága, hogy Mózes mindenhol többes számban szól Izrael gyermekeihez, kivéve ezt a pászukot. Mesterünk szerint Mose rábénu e helyen arra törekedett, hogy felhívja figyelmét a zsidó nép tagjainak az egység, a közösség együttműködésének fontos voltára, egyben megértesse a széthúzás, ellenségeskedés káros hatásait.

Egyenként kötünk szövetséget az év minden napján Istennel, viselkedésünk alakítja az égi bíróság döntését. Az ott születő ítélet viszont nem csak az egyén sorsára van hatással, hanem a zsidóság egészének jövőjét befolyásolja. Sokszor idézzük, érdemes lenne a gyakorlatba is átültetni: „minden zsidó felelős a másikért”.

Az Ári HáKádos nevében tanítják, hogy a t’suvá (megtérés) szó öt olyan verset rövidít, melyek a teljességhez vezető úton segítik az embert. A kiemelt szavak első betűit összeolvasva a t’suvá kifejezést kapjuk.

Az első: „Feddhetetlen légy Örökkévaló Isteneddel” (5Mózes 18:13). A második: „Az Örökkévalót tartottam magam előtt mindig” (Zsoltárok 16:8). A harmadik: Szeresd felebarátod, mint magadat” (3Mózes 19:18). A negyedik: „Minden utadon ismerd meg” (Példabeszédek 3:6). És végül: „Készülj Istened fogadására, Izrael!” (Ámosz 4:12).

„És bővelkedővé tesz téged Örökkévaló Istened kezed minden munkájában, méhed gyümölcsében, barmod gyümölcsében és földed gyümölcsében” (30:9).

Ki távo hetiszakaszban szinte ugyanezt az áldást olvashattuk (28:11), egy – Rabbi Jehuda HeHászid szerint – nagyon fontos különbséggel. A „bővelkedővé tesz” kifejezést a múlt héten ún. hiányos alakjában olvastuk, vagyis egy mássalhangzóval kevesebb volt benne, a mester szerint azért, mert az áldás a második Szentély időszakára vonatkozott, amely 420 év működés után elpusztult, mostani szidránk áldása pedig a harmadik, egyben örök időkig fennmaradó Szentély idejének áldásaira vonatkozik.

Darvas István rabbi / OR-ZSE

---