Isten éltesse a legkedvesebb gyerek-felnőttírók egyikét, Nógrádi Gábort

---

nogradigabor_iro.jpg
Fotó: Nógárdi Maya

Azok a legjobb gyerekkönyvek, amelyek minden elemükben mesék, olyan kalandok elbeszélései, amelyek feltárják a világot történeteiken keresztül, mindent megértetnek annak ellenére, hogy távoli helyeken és időkben játszódnak, ezek a helyek és időszak aztán viszont „hol voltak” és hol meg talán kevésbé, ugyanakkor mégsem túl az Óperenciás tengeren túl játszódik, hanem, mondjuk, a Palánk utcában. A szomszédban, mert az az utca vagy tér is tele van mesékkel. Mindenhol mesékbe botlunk, világokat feltáró történetekbe. Aki író és jól tud nézelődni, annak előbb-utóbb feltárulnak minden világok. annak nem távoli és mágikus neveken hívják a hőseit, hanem Hecsekinek, akinek a kedves betörőkkel van közös könyvcíme. Nógrádi Gábor nem ment el az Üveghegyen túlra, a saját környezetét, tulajdonképpen a saját olvasóit írta meg, a fantázia jött ide hozzá a hagyományos gyerekkönyvek területéről.

A saját mesekönyve, a Gyermekrablás a Palánk utcában forgatókönyvét is ő írja Sose halunk meg forgatókönyvét is. Gyuszi bácsi is egy hétköznapian meseszerű figura, aki képes elhitetni, hogy az élet örök és hogy csupa vonzó kaland az egész, hogy érdemes és nem kell fél Mesefigura, garabonciás a vállfáival és a kültelki, szépséges örömei nem rosszabbá, de jobbá teszik a kissé idegen, éteri mesefiguráknál.

Valami más is az övé, amiért hálával tartoznak neki közösségünk tagjai és a magyar zsidók általában is. A Nógrádi Gergely nevű kisfia, egyik legszebb hangú kántorunk, aki maga is mesélő, író, egyike a Mazsihisz titkos kiválóságainak, akit azért néha megmutatunk, legutóbb a Kárpátaljai Zsidó Napokon, amikor örökbe fogadta a közönség. Az apukájától azonban nem vehetjük el.

Éljenek sokáig együtt és külön, Nógrádi Gábornak boldog 70. születésnapot kívánunk.

---