Holokauszt Olvasókönyv és filozófiatörténet a könyvfesztiválra

---

Amint azt Kőbányai János, a kiadó vezetője, a Múlt és Jövő folyóirat főszerkesztője megkeresésünkre elmondta: most jött ki a nyomdából az általa szerkesztett és összeállított, csaknem 800 oldalas Holokauszt Olvasókönyv, amelynek ötlete még a Soá hetvenedik évfordulójához kapcsolódott. A kötet lényege, hogy az 1988-ban újraalapított Múlt és Jövő folyóiratban az elmúlt csaknem harminc évben nagyon sok, a vészkorszakkal kapcsolatos írás jelent meg, a szerkesztő ezekből válogatta össze azokat, amelyeket a legfontosabbnak tartott.

Mint emlékeztetett rá: annak idején Ember Máriától, a Hajtűkanyar című regény szerzőjétől kapta azt a tanácsot, hogy a folyóirata minden számában jelentessen meg egy-egy írást a Holokausztról, holott az ő szerkesztői szándéka eredetileg az volt, hogy a lap – az áldozatok emlékének tiszteletben tartásán túl – inkább a jövőre koncentráljon, arra, hogy a zsidóságot immár szabadabban meg lehet élni ebben az országban. Ám az olvasói igény felülírta a szerkesztői elképzelést. Az olvasóktól ugyanis rendszeresen érkeztek visszaemlékezések és feljegyzések a vészkorszakról, amelyeket a lap rendre leközölt. Kőbányai János hozzátette: a lap régebbi példányait átlapozva döbbent rá arra, hogy mennyire áthatotta a folyóiratot az úgynevezett „emlékezés-munka”, s ebből később azt a tanulságot szűrte le, hogy Ember Máriának igaza volt, hiszen a zsidóság számára a visszaemlékezések megírása, a tragédiák, traumák kibeszélése bizony létfontosságú az egészségesebb élet megélése szempontjából. A kötet egyik célja tehát az „öngyógyítás”, valamiféle szövegterápia a fájdalmak nyilvánosság előtti kibeszélése révén. A kötet nem csak a Soá időszakából merít, időben a legutolsó írás a budapesti Szabadság téren található, Gábriel arkangyalos szobor kapcsán íródott.

multesjovo_stand.jpg
A szerző fotói

A Holokauszt Olvasókönyvben csak tényirodalom olvasható, vallomások, esszék és szociológiai, történelmi vagy pszichológiai tanulmányok szerepelnek benne, ám nem tartalmaz szépirodalmi műveket, novellákat, regényrészleteket vagy verseket. Kőbányai János egy esetben tett kivételt: a mintegy két évtizede halott Frick László újságíró irodalmi riportját azért közölte le, mert a szerző arról vallott benne, hogy családja és ő maga is antiszemita volt, de ő legalább küzdött ellene. Ennek azért van jelentősége, mert míg a túlélők emlékezései megíródtak és megjelentek, az elkövetők vallomásai hiányosak. Kőbányai János hozzáfűzte: mintegy 200 ezer magyar állampolgár vett részt ilyen-olyan formában a magyar zsidóság deportálásában és elpusztításában, azaz a zsidók tudatos elpusztításának sok-sok ezernyi tanúja volt, az ő vallomásaik, ha voltak is, azonban nem ismertek. Holott a megbékélés szerinte csak úgy képzelhető el, ha a Holokauszt-emlékezet az áldozatok és elkövetők közös munkájából születik meg.

A Múlt és Jövő Kiadó másik újdonsága Heller Ágnes filozófus négy kötetesre tervezett filozófiatörténetének második kötete. A sorozatot a filozófus az egyetemi kurzusok mintájára szerkesztette meg: a négy könyv négy szemeszter, és minden szemeszter 14 előadás, azaz kötetenként 14 fejezetet ír.

Cikk_aljara_sarga_.jpg

Az ókorral foglalkozó első kötet tavaly jelent meg, a most kiadott munka a középkort és a reneszánszt tárgyalja, a sorozat harmadik kötete az újkori filozófiát tartalmazza majd Descartes-től Hegelig, míg a negyedik könyv a Hegel utáni filozófiát a 20. század végéig. A második kötet első fejezete Augustinussal (Ágostonnal) foglalkozik, míg az utolsó, tizennegyedik „előadás” témája Francis Bacon. Heller Ágnes „szemináriumára” érdemes „beiratkozni”, hiszen a filozófus a sorozatot a „gólyáknak” szánja: azoknak az érdeklődő laikusoknak, akiket foglalkoztatnak a filozófia nagy kérdései, ám eddig nem találtak hozzájuk könnyen befogadható, élvezetesen és szórakoztató igényességgel megírt útmutatót. A Múlt és Jövő kiadványa ezt a hiányt pótolja.

Kácsor Zsolt

---