Holokauszt emléknap: soha többé nem leszünk védtelenek

---

A vendégeket Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte, aki azt mondta: az emberi történelem legsötétebb szakaszára emlékezünk, amikor hat millió embert, köztük hatszázezer magyar zsidót mészároltak le. A fasiszta téboly következményeire, s az áldozatok ép ésszel fölfoghatatlan kínjaira mindig emlékeznünk kell. Grósz Andor úgy fogalmazott: ma más idők járnak, mint hetvenkét évvel ezelőtt, ma egy antiszemita vicc leközlése egy újságban elbocsátással jár, amint az a minap megtörtént, de ez nem jelenti azt, hogy a kirekesztő eszmékkel szembeni éberség lankadhat valaha is.

A rendezvényen beszédet mondott Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, aki hangsúlyozta: az oktatás a kulcsa annak, hogy a zsidó népirtással hasonló történelmi szégyenfoltok ne történhessenek meg a jövőben. Mint mondta, szeretné, ha a diákok tudnák, mire emlékezünk január 27-én, de fontos, hogy ne csak a száraz tényekről tudjanak. Tisztában kell lenniük azzal is, hogy mindannyiunknak felelőssége van abban, hogy hasonló tragédiák ne történhessenek meg.

Ezután Yosef Amrani, Izrael állam nagykövete szólt az egybegyűltekhez, aki közölte: azért jöttünk össze Isten házában, hogy megálljunk egy pillanatra, s egységben álljunk, emlékezve a hetvenkét évvel ezelőtt történtekre, s emlékeztetni magunkat, hogy a Holokauszt nem csak a zsidó nép tragédiája volt. Az egész civilizáció tragédiája és bukása volt, hogy a kulturális értékek semmivé váltak. Amrani azt mondta: hat millió ember elpusztításával egy népet, egy nemzetet, egy kultúrát akartak gyökeresen kitépni, s emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy ki kell állnunk mindenkiért, akivel ez megtörténhet, hogy senkivel ne történhessen meg újra. A nagykövet szerint a történtek számára személyes leckét is jelentenek, ami arra tanítja, hogy mindannyian felelősek vagyunk mindannyiunkért. Látnunk kell azokat is, akik ma szenvednek a világban különböző háborúkban, s akiken a nemzetközi közösség nem tud segíteni Szíriában és másutt. A nagykövet Izraelre büszke zsidóként emlékeztette a túlélőket arra: van otthonunk, van államunk, és soha többé nem leszünk védtelenek.

Beszédet mondott Heisler András, a Mazsihisz elnöke is, aki arra emlékeztette a résztvevőket, hogy hetvenkétév már történelmi távlatot jelent, ha a múlthoz nincsenek személyes kötődések. Mint mondta, a saját születése előtt 72 évvel 1883-at írtak. Úgy fogalmazott: 1883-tól a saját születéséig alig 72 esztendőnek kellett csak eltelnie. Hetvenkét esztendőnek, pontosan annyinak ahány éve a holokauszt szimbólumává vált auschwitzi koncentrációs tábor felszabadult. Hetvenkét év, sokaknak egy egész emberélet. Az utolsó túlélők azonban még köztünk vannak, a második nemzedék az időskor felé közelít, tehát még néhány év és nem lesznek szemtanúk. Még néhány év és elkezdődik Auschwitz történelmének jövője. Az, hogy ez mit jelent majd, hogy jelent-e bármi fontosat azoknak a nemzedékeknek, akiknek már nem lesz személyes kötődésük hozzá, csak rajtunk múlik, mondta az elnök. Hozzátette: az emlékezés ma már a mi korosztályunk dolga és a mi felelősségünk, ezért meg kell nyugtatnunk a még köztünk lévő túlélőket, hogy nálunk jó kezekben lesz. A kor, amelyben az emlékezést meg kell őriznünk, az intézményes emlékezet kora lesz. Az olyan intézményeké, mint amilyen ez, ahol épp vagyunk, mint amilyenek a magyar iskolák ezreinek osztálytermei, az informális oktatás terepe, a színházak és mozik nézőtere, zsinagógáink és a történeti kutatóintézetek. Heisler András kijelentette: mi, zsidók pontosan ezért vagyunk fokozottan érzékenyek az emlékezés hitelességére. Leszögezte: rokonaink személyes emlékét talán nem lehet majd életben tartani, de a holokauszt eleven történelmi emlékezetét és annak tanulságait igen.

A megemlékezés zenei műsorral zárult, amelyen föllépett Nógrádi Gergely főkántor, Tesztel Nelli zongoraművész és Horváth Gyula.

Az emléknap tiszteletére megnyílt a Megbélyegezve – Képek, tények, emlékek a „végső megoldás” történetéből című tárlat, valamint a Művészet az elmondhatatlan tolmácsa című, gyermekrajzokból összeállított kiállítás. A tárlatokat Fónagy János parlamenti államtitkár nyitotta meg a zsinagóga karzatán, és Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója méltatta. Az áldozatok emlékfalánál mécseseket gyújtottak tiszteletadás jeléül.

Kácsor Zsolt

---