Zsidó „főnixközösségek”: az első felvonás jó volt, jöhet a következő…

2022. November 01. / 12:18


Zsidó „főnixközösségek”: az első felvonás jó volt, jöhet a következő…

Szerző: Kácsor Zsolt

– Az elszenvedett veszteségben megmutatni a megújulás esélyét – ez volt a célja annak a rendezvénynek, amelyen négy megújuló dunántúli neológ zsidó közösség (Kővágóörs, Siófok, Székesfehérvár és Szombathely) mutatkozott be az Izraeli Kulturális Intézet (IKI) és a Tom Lantos Intézet közös szervezésében az IKI székházában. Az előadásokkal és tárlatmegnyitókkal színesített, jól sikerült rendezvény sok érdeklődőtt vonzott.

– Mi történt ezekkel a vidéki zsidó közösségekkel az őket megtizedelő holokauszt óta és mi történik velük napjainkban? Milyen egyedi és új kezdeményezések révén igyekeznek megőrizni a zsidó hagyományt, s hogyan képzelik a közösségi életük és a helyi zsidó kultúra felvirágoztatását? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat ezen a rendhagyó és különleges napon – így vezette fel Ledniczky Lívia, az Izraeli Kulturális Intézet programigazgatója a Főnixközösségek – Négy megújuló zsidó közösség a Dunántúlon elnevezésű rendezvényt, amelyet nagy érdeklődés mellett tartottak a napokban az IKI székházában. 

köz.jpgA rendezvényen telt ház volt

A programigazgató elárulta azt is: az internet révén szerették volna élő bejelentkezésekkel gazdagítani a programot Izraelből, ám ez nem valósulhatott meg, így a közönség számára csak tolmácsolni tudja a Dunántúlról – többek között Szombathelyről és Siófokról – elszármazott magyar zsidó családok leszármazottainak üdvözlő üzenetét Netanyából és Haifából. 

liv_eszt.jpgLedniczky Lívia (balról) és Susán Eszter

A Tom Lantos Intézet részéről Susán Eszter, a Zsidó Élet és Antiszemitizmus Elleni Küzdelem Programjának menedzsere köszöntötte a résztvevőket, röviden összefoglalva küldetésük egyik leglényegesebb pontját: a zsidóság sokszínű múltjára, jelenére és jövőjére fókuszálva áponi a zsidó örökséget, továbbá a különböző a közösségek bekapcsolásával hozzájárulni identitásuk kifejezéséhez. Köszöntőjéből kiderült: az antiszemitizmus elleni fellépés egyik eszköze éppen a helyi zsidó közösségek történetének és jelenének számbavétele, megjelenítése és oktatása a is. 

– A múlt és jelen összefügg, e kettő között a kapcsolat nem más, mint az emlékezés – mondta Susán Eszter. 

Elmondható, hogy éppen e kijelentés szellemében zajlott le az említett négy dunántúli közösség bemutatkozása. Elöljáróban arról a két tárlatról hallhattunk, amelyet november végéig tekinthetnek meg az IKI-ben, s szeretném fehívni a figyelmüket arra, hogy valóban szakítsanak időt a kiállított képek megtekintésére, mert nagyon megéri.  

szhely.jpgA szombathelyi tárlat

Az egyik tárlat – amelyet a szombathelyi Márkus Sándor mutatott be – a vasi megyeszékhely zsidó múltjának állít emléket, s mint felvezetőjében Márkus Sándor megható szavakkal ecsetelte: „tudjuk jól, hogy ez egy kis helytörténeti tárlat, de nekünk igazából múzeum, méghozzá zsidó múzeum, amelyet a legnagyobb becsben tartunk és gondozunk”. A gyűjteményből kiemelte Eszter tekercsét, amelyről azt mondta: „ez a régi, számunkra felbecsülhetetlen értékű tekercs az elődeinkről maradt ránk, s habár már nagyon sokan meg akarták már venni tőlünk sok-sok pénzért, mi úgy őrizzük, mint a szemünk fényét, hiszen a felmenőink öröksége ez, nem válhatunk meg tőle”.

A másik tárlat a kővágóörsi zsinagógát mutatja be Grinberg Daniella egyetemi hallgató képein keresztül. Bevallom, ezek az egyszerre művészi, s egyszerre filozofikus fényképek engem nagyon megragadtak, ugyanis ezeken a fotókon azt az időben zajló, mégis időtlen folyamatot követhetjük nyomon, amelynek révén az ember által alkotott, szakrális jelentőségű falak az idő múlásával miképpen válnak a világ, a természet, a környezet szerves részévé. 

vágó.jpgGrinberg Daniella egyik alkotása

Grinberg Daniella művei azt fejezik ki, mintha az emberi kéz alkotta kövek valójában természeti képződmények volnának – így válik a pusztulás, a romlás, az elmúlás egy olyan körforgás részévé, amely körforgás voltaképpen magában rejti a megújulás, a felvirágzás, a kitavaszodás reményét is. 

Azt hiszem, éppen ez volt a szervezők célja is ezzel a mostani rendezvénnyel: az elszenvedett veszteségben megmutatni a megújulás esélyét. Mint a rendezvényen elhangzott: ha minden a tervek szerint alakul, akkor a jövőben újabb dunántúli zsidó közösségek mutatkoznak be az IKI-ben. A mostani rendezvény alapján azt kell mondanunk: sikerre lesz ítélve.

Elhangzott előadások: 
Szántóné dr. Balázs Edit történész a Dunántúl zsidóságáról
Dr. Gergely Anna történész a székesfehérvári zsidó közösség történetérőlt
Hangodi László történész életútörténet-etelőadása egy tapolcai zsidó életútról
Dr. Szegő Ágnes és Susán Eszter vidéki zsidóságról szóló bibliográfiájának bemutatása 

Bemutatkozások:
Winkler Miksa, a siófoki „nyári zsinagóga” vezetője
Barna Ágnes, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke
Sugár Judit, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke
Jusztin Ádám, a „Káli-medence Zsinagógája Alapítvány” elnöke 

(Címlapkép: Grinberg Daniella az egyik alkotása előtt)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek