Történeti alapmű született a zsidó asszimilációról

Hatalmas, telt házas érdeklődés tartották meg a Kanadában élő Janet Kerekes: Álarcos bál a Fehér Keresztben – a zsidó asszimiláció című kötetének bemutatóját a budapesti Kossuth Klubban.

A könyv Janet Kerekes PhD-disszertációja alapján készült, s angol nyelven már megjelent 2005-ben. A magyar kiadásra vállalkozó L'Harmattan Kiadó azzal ajánlja a nem mindennapi tudományos igényességgel és történeti visszatekintéssel íródott kötetet, hogy a szerző a többségi társadalom nézőpontjából vizsgálja az eseményeket és folyamatokat. A könyv fő állítása pedig az, hogy az asszimilációs program a szerző által kutatott Nagy-Britanniában és Magyarországon egyaránt sikertelen volt, és a többségi társadalom mindkét országban hasonlóan türelmetlen reakciókkal felelt a nem reformált zsidók jelenlétére. A „zsidókérdés” elnevezés – írja a kiadói ismertető – mindkét országban ezt a jelenséget volt hivatva jelölni egy emancipált politikai közegben.

A bemutatón jelen lévő Bokros Lajos professzor is egy furcsa ellentmondásra hívta föl a figyelmet: mivel a szakember a könyvet angolul már korábban elolvasta, föltűnt neki, hogy az eredetiben az alcímben a failure is szerepel, vagyis az így fordítható: A zsidó asszimiláció kudarca. A magyar kiadás alcíme pedig csak ennyi: A zsidó asszimiláció. Ami arra utal, mintha nálunk ez lezajlott volna. Bokros azzal méltatta a kötetet, hogy ebben a tárgykörben nem olvasott még tudományos munkát, amely ennyire objektív távolságtartással képes tárgyalni ezt az érzelmileg mélyen átitatott témát.

A munkát rajta kívül Szunyogh Szabolcs újságíró, szerkesztő is dicsérte, mint mondta, jól olvasható, szerkezete világos, az indulata elegánsan visszafogott. Ugyanakkor fölhívta figyelmet arra, hogy ebből a kötetből egyértelműen kiderül, mennyire más és más a magyar társadalom különböző rétegeinek történeti emlékezete. Hiszen míg az 1867 utáni, emancipációs korszakot a zsidó felső- és középosztály igazi sikertörténetként élte meg, a keresztény magyar középosztály erre a korszakra másképpen emlékezik: először is nem emlékezik, vagy ha igen, akkor szégyenérzettel.

A bemutatón jelen volt maga a szerző, Janet Kerekes, aki kifejtette: elsősorban az érdekelte, hogy a zsidó asszimilációval kapcsolatban föllelhető források és az azzal kapcsolatos interpretációk mennyire eltérnek egymástól. Emiatt törekedett arra, hogy minél mélyebben visszanyúljon az időben a hiteles források és interpretációk felkutatása érdekében. Eredetileg az 1867-1939 közötti korszakot kezdte kutatni, de miután észlelte az ellentmondásokat, időben visszament 1700 évet, a befejezést pedig nem 1939-ben, hanem 1920-nál húzta meg. A magyar fordítást illetően úgy fogalmazott: boldog, hogy ez a könyv végre hazatért.

Janet Kerekes: Álarcos bál a Fehér Keresztben – a zsidó asszimiláció, L'Harmattan, 2018, 372 oldal, 3790 Ft