„Nem
állhatunk egyhelyben az életben, … gyarapodnunk kell. Az egyhelyben állás
egyfajta meghátrálás, ha nincs emelkedés, az süllyedéshez vezet.” – írja az
újpesti főrabbi a Vájésev hetiszakasz kapcsán.
„József…
ifjú volt” (Mózes 1.
37.2.)
Menáchem
Mendel Torem (1745-1815) rimanovi rabbi tanította: „Mindenki törekedjen olyannak
lenni, mint József, mert a név (Joszef) azt jelenti: „hozzátenni”. Nem
állhatunk egyhelyben az életben, … gyarapodnunk kell. Az egyhelyben állás egyfajta
meghátrálás, ha nincs emelkedés, az süllyedéshez vezet.”
József tehetsége,
kivételes képessége, előnyös külleme, már kora ifjúságától megmutatkozik… És
valljuk be, József ezt saját előnyére ki is használta, de ez nem egyértelmű… Ősi
felismerés, hogy a férfi három kihívásnak nem tud ellenállni. Ezek: a hatalom,
a pénz és az asszony! A férfi hatalmát feladja pénzért, pénzét odaadja
asszonyért Bölcs Salamon király figyelmeztet: „Mert parázna asszonyért egy cipó
kenyérre jutsz, mert a férjes asszony a drága lélek vadásza!” (Péld.6/26)
Rási írta Józsefről: „Olyasmiket
csinált, amit az ifjak szokta: haját igazgatta és szemeit ápolta, mivel igen
szép volt.” Talmud Bráchot
42a írja: „Rabbi Ábájé mondta: ha belépett egy házba, áldás lett azon…, amint
írva van: „Megáldotta az Örökkévaló az egyiptomi házát József miatt. (Mózes 1.
39.5). József sok viszontagság után Potifár házának vezetője lett (uo. 39:4), majd Potifárné figyel fel az ifjúra, „szemet vetett rá, és azt
mondta, hálj velem!”. (39/7) József elutasította az asszony közeledését, de az
tovább unszolta. Egy nap egyedül maradtak otthon. Rási szerint ez a nap „különleges
nap volt, a méghozzá a promiszkuitás napja, amikor rajtuk kívül mindenki a
bálványok házaiba ment. Potifárné, hogy Józseffel maradhasson, kivonta magát: „beteg
vagyok, nem tudok elmenni.” József„bement a házba, hogy munkáját végezze” amikor szembekerült
az asszonnyal.
A Talmud bölcseinek véleménye
megoszlik abban, hogy valóban milyen meggondolásból maradt József a házban. Rav,
amorita talmudi bölcs szerint, logikus, hogy munkáját végezze. Smuel rabbi
kicsit kétkedőbb! Szerinte azért, hogy az asszonnyal, Potifárnéval „foglalkozzon”,
és ahogyan az lenni szokott, az asszony az egyre forróbb helyzetben „…megragadta
ruháját”.
A bölcsek tehát, csak nem tudnak
elmenni a mellett, hogy József minden előzmény ellenére, mégis… „bement a házba”,
ami beleegyezésnek tekinthető. Tudnia kellett, hogy „az asszonyok csak egy dologra
gondolnak, tőlük nem is várható más, így a férfiak feladata lesz a szertelen
asszonyok megfékezése, és az ellenállás.”… ezért: „Ne maradjon egyedül egy
férfi egy, vagy (akár) két nővel (se). De egy nő két férfival egyedül maradhat.
(Kidusin 80b.)
Rabbi Simon mondja: „Egy férfi
egyedül maradhat (akár) két nővel, ha a felesége is vele van, mert a felesége
vigyáz rá. …Két férfi egyedül maradhat egy nővel, mivel mindketten versengeni
fognak a nőért, miközben „kifutnak az időből”. Egy férfi nem maradhat egyedül
két nővel, mert a nők a férfival feltétlenül kikezdenek, és „megegyeznek
mindketten rajta”. (u.o.)
Mondja Rav Júda Rava nevében: A
férfiakat két részre kell osztani: megbízhatókra és megbízhatatlanokra. „Rava
és Rav Júda mentek az úton, és egy nő jött velük szembe. Rava mondta Rav
Júdának: Nemde a megbízhatóknak megengedett kettesben maradni egy nővel? Rav
Júda azt válaszolta: Ki mondhatná, hogy te vagy én olyan megbízhatóak lennénk? (uo.)
Hát igen… a megbízhatóság!
„Rav Chija bár Ási szokása volt,
hogy minden nap arcra borult, és bűnbocsánatért imádkozott: „Könyörületes
Isten, óvj meg engem rossz (testi) ösztönömtől!” Egy nap a felesége kihallgatta
őt és mondta magában: Évek óta megtartóztatja magát tőlem. Mi az oka, hogy nap
mint nap ezt mondja? Egy nap, amikor Rav Chija a kertben tanult, felesége
megváltoztatta külsejét, kicsinosította magát, és ide-oda sétált előtte. Rav
Chija (aki nem ismerte fel) kérdezte tőle. Ki vagy te? Charusa (ismert
prostituált volt abban az időben) vagyok és ma tértem haza. Rav Chija hált a „prostituálttal”,
aki azt mondta a rabbinak: Hozd le nekem azt a gránátalmát onnan a fa
tetejéről! Rav Chija felugrott, ment és lehozta. Ahogy hazaért, a felesége
éppen a kemencét fűtötte be. Rav Chija tűzbe vetette magát. A felesége
kérdezte: Mit művelsz? Azt mondta: ez és ez történt velem. Az asszony mondta
erre: Én voltam (a prostituált). Nem hitte, amíg az asszony oda nem adta neki a
jelet (a gránátalmát). Azt mondta (Rav Chija): „ettől még bűnös vagyok, mert el
akartam követni a bűnt.”
Végül egy tragikus történet Bruriáról, rabbi Meir feleségéről, akit a
Talmud nagyon okos, tanult asszonyként említ, és aki többször beleavatkozott vallástörvényi
(halacha) vitákba és ilyenkor a bölcsek neki adtak igazat!
„Történt egyszer, hogy Bruria kigúnyolta a bölcseket, akik szerint a nőknek
gyenge az akaratereje és könnyen befolyásolhatók. Addig mondogatta, hogy ez nem
igaz, mígnem férje Meir egyszer elhatározta, hogy próbára teszi. Mit tett? Ment
és rábeszélte hűséges tanítványát, hogy csábítsa el az okos asszonyt. Az, addig
próbálkozott, míg sikerrel nem járt. Amikor Bruria megtudta, hogy a csábításra férje
bíztatta az ifjút, szégyenében öngyilkos lett. Meir pedig kénytelen volt
száműzetésbe menni…” (Avoda Zara 18)
Hát igen! Végül is... „férfinak és nőnek teremtette őket”! (Mózes 1.1.27)
