„Nem hős vagyok, hanem katona, aki tette a dolgát”

2019. Február 12. / 12:06


„Nem hős vagyok, hanem katona, aki tette a dolgát”

Szerző: Kácsor Zsolt

A héten Budapestre látogató Rami Sherman egyike volt azoknak az izraeli  kommandósoknak, akik a világ talán leghíresebb túszmentő akciójában kiszabadítottak csaknem száz túszt az ugandai hadsereg által támogatott palesztin terroristák fogságából. Az 1976-ban történt rajtaütésről Rami Sherman február 14-én, csütörtökön este fél 7-től tart előadást a budapesti Bálint Házban. Ebből az alkalomból beszélgettünk a veterán katonával.


Az ugandai túszmentés az Izraeli Védelmi Erők egyik legdicsőségesebb bevetése volt, s habár maga a szűken vett akció mindössze 51 percig tartott, alighanem örökre beíródott a modernkori Izrael történetébe. Mint ismert, 1976. június 27-én a Palesztin Népi Felszabadítási Front és a német Forradalmi Sejtek nevű szervezet tagjai eltérítettek egy repülőt, és Uganda felé vették az irányt, ugyanis számíthattak az afrikai ország akkori diktátora, Idi Amin Dada segítségére. Uganda vezetője ismert volt zsidógyűlöletéről, nem csoda, hogy miután a gépeltérítők leszálltak Kampalában, Uganda fővárosában, a diktátor katonaságot vezényelt a védelmükre. A terroristák a foglyokért cserébe a felszabadítási front bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátását követelték. Az izraeliek tárgyaltak erről, de közben előkészítették a Villámcsapás nevű akciót, amelynek során repülőgépeken izraeli katonákat szállítottak Kampalába, hogy kimentsék a túszokat, megsemmisítsék az ott lévő ugandai vadászgépeket, és a visszaútra föltankolják a repülőket. Mindezt ötvenegy perc alatt végrehajtották: az összes terroristát likvidálták, s lelőttek mintegy negyven ugandai katonát, miközben az Izraeli Védelmi Erők csak egy embert veszettek. Igaz, ő nem más volt, mint Jonatán Netanjahu alezredes, a mostani miniszterelnök, Benjamin Netanjahu bátyja. A rajtaütést az ő tiszteletére azóta nem csak Villámcsapás-, hanem Jonatán akciónak is nevezik.

Ez volt az az akció, amelyben részt vett a csütörtökön Budapestre látogató Rami Sherman, aki akkor 23 éves volt.  Lengyel gyökerű zsidó családban született, a Lehavot Habashan kibbutzban nőtt fel, és kommandósként szolgált az izraeli Matkal különleges egységben. Az 1976-os entebbei túszmentő akcióban Jonatán Netanjahu különítményében kapott helyet.

Romi Sherman Lengyelországból érkezik Magyarországra, hiszen ezen a héten több lengyel városban, Krakkóban, Łódź-ban és Varsóban is tartott előadást a Villámcsapás nevű akcióról. Mint érdeklődésemre telefonon elmondta: megrendítő volt számára, hogy a lengyelországi látogatása személyes kérdéssé mélyült, hiszen apai és anyai ágon is lengyel zsidó származású. „Itt azt kérdeztem magamtól, amikor megjöttem, hogy mi az az otthon, és én Lengyelországban otthon vagyok-e?” – fogalmazott a veterán katona. Rami Sherman elmondta: számára nagyon fontos, hogy a Jonatán akcióról szóló előadásain részt vevő emberek megértsék, hogy ő nem pusztán egy fegyveres rajtaütésről beszél, hanem az Izraelhez való viszonyról, a kapcsolatról, ami a zsidóságot Izraelhez fűzi.

Ha már Magyarországra érkezik, megkérdeztem tőle, hogy az 1976-os akcióban részt vettek-e magyar gyökerű, magyar származású zsidó katonák, mire Rami Sherman azt válaszolta: erre a kérdésre nem tud felelősségteljesen válaszolni, hiszen összesen mintegy 240-en voltak, és útközben nyilvánvalóan nem tudott beszélgetni mindenkivel. Kíváncsi voltam arra is, hogy az elmúlt negyven évben találkozott-e olyasvalakivel, aki egyike volt a kiszabadított túszoknak, mire azt felelte: a legemlékezetesebb találkozása az volt, amikor egy, ma már Floridában élő orvossal beszélt, aki ott volt a túszok között. Tőle tudta meg, hogy amikor az izraeli osztag behatolt a terroristák által uralt repülőtér azon helyiségébe, ahol a túszok voltak, ez utóbbiak azt hitték, hogy eljött a haláluk pillanata. Az izraeli kommandósok egy része ugyanis – álcázás gyanánt – az ugandai hadsereg egyenruháját viselte, és emiatt a túszok azt hitték, hogy a lövöldöző katonák az ugandai hadsereg tagjai, akik azért rontottak be, hogy kivégezzék a túszokat.  

Arra a kérdésemre, hogy a rajtaütésnek vannak-e olyan részletei, amelyek máig titkosak a közvélemény számára, Rami Sherman közölte: nem hiszi, hogy vannak ilyenek, mert mindenre fény derült már, hiszen sokan és sok helyen elemezték, elemzik a történteket. Számára egyébként az akció igazi hősei az izraeli gépeket vezető pilóták voltak, akiknek szinte a lehetetlenre kellett vállalkozniuk azzal, hogy ellenséges afrikai országok légterében repüljenek, méghozzá olyan rendkívül alacsonyan, ami életveszélyes volt. Előfordult, hogy csak 15-20 méter magasan repültek annak érdekében, hogy elkerüljék a radarfelterítést.

A budapesti látogatása kapcsán Rami Sherman elmondta, hogy még soha nem járt Magyarországon, úgyhogy nagy izgalommal és kíváncsisággal készül hozzánk. Mint fogalmazott, ismeretes számára, hogy itt működik egy nagy neológ zsidó közösség, s mivel nem ismeri a neológ zsidóságot, a budapesti tartózkodását többek között arra szeretné fölhasználni, hogy megismerkedjen ezzel az irányzattal. Végül azzal búcsúzott el, hogy feltétlenül írjam bele a cikkbe: örömmel készül a magyar zsidó közösségekkel való találkozásra, de előre azt üzeni nekik, hogy – mint fogalmazott – „ne úgy tekintsenek rám, mint egy hősre, hanem úgy, mint egy katonára, aki tette a dolgát”.

Kapcsolódó írásunk:
Entebbe: Minden idők legzseniálisabb kommandós akciója – meghívó beszélgetésre

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Darvas főrabbi: Hol lakik bennünk a Jóisten?
Zsidó világ
Radnóti főrabbi: Hol laknak az ártó szellemek?