Ma itt, jövőre Jeruzsálemben – Pészach, a szabadulás ünnepe

Idén április 5-én (szerdán) este köszönt ránk Pészach ünnepe, amely április 13-án (csütörtök) este ér véget. Az első széderestét április 5-én este, a másodikat április 6-án este üljük. Alábbi írásunkban néhány a széderesték legfontosabb kellékeit mutatjuk be.

Pészach az egyiptomi szolgaságból való szabadulásunk ünnepe, egyben a kovászostól való tartózkodás nyolc napja. E nyolc nap kiemelkedő eseménye az első két este tartott Széder-este, melynek során a Haggada által meghatározott rendet követve felidézzük a szolgaságról és a szabadulásról szóló válogatott bibliai mondatokat és ezek rabbinikus feldolgozását, majd elfogyasztjuk a Széder-tálon található ételeket és az ünnepi vacsorát.

A kovászos a helytelen gondolatok szimbóluma, egyben gyűjtőfogalom, ide sorolandó minden termék, amit a rabbinikus előírások alapján nem szabad. Pészach alatt fogyasztani. Mivel a szabadulás csak a Kinyilatkoztatással kapott valódi értelmet, ezért a történelmi eseményre való emlékezés és az étkezési előírások egy célt szolgálnak, a Tóraadás ünnepére való felkészülést.

Velencei Haggada, 1609.

Pészach nyolc napos ünnepét az első két napon megtartott szédereste vezeti be, melyek során meghatározott rendben kell elfogyasztani olyan rituális ételeket, melyek az egyiptomi szolgaságra és a szabadulásra emlékeztetnek. Az est szertartáskönyve a Haggada, melyben a történelmi események leírása mellett szerepelnek az elmondandó imák, énekek és egyéb kapcsolódó történetek is. A Haggada a legtöbb kiadásban megjelent könyv a világon, első nyomtatott változatai még 1500 előtt, az ősnyomtatványok korában jelentek meg. A velencei Haggada az első olyan Haggada, melynek teljes szövege mellett fametszetekkel készített illusztrációk láthatóak.

Szédertáltakaró

Szédertáltakaró. A zsidó hagyományban a rituális étkezéshez használt kenyérféléket – így a Pészachkor fogyasztott kovásztalan kenyeret, a maceszt is – az áldás előtt letakarva kell tartani. A piros, kék és drapp selyemfonallal hímzett szédertáltakaró a kulturális kölcsönhatások szép példája. A két, utólag összevarrt darabon egy–egy keretezett képet látunk: a jobboldalin széderesti jelentet, a baloldalin pedig a rituális étkezéssel kapcsolatos szimbolikus tárgyakat. A jobboldali kép fölött olvashatjuk a tulajdonosok nevét: Joel Sámuel és felesége, Jachet. A képen a családfő a Pészachkor is viselt fehér halotti ruhában, kezében serleggel ül. Felesége kéztartásán látható, hogy éppen az ünnepi gyertyagyújtást végzi. Az asztalon emeletes szédertál, az asztal felett pedig a zsidó háztartásokban használt többágú réz lámpa, a Juden-stern látható. A falakon további két világítótestet láthatunk. A hímzett képeket úrihímzéses indasor keretezi, tulipánokkal és gránátalmákkal. A hímzéseknek ez a típusa a török hódoltság időszakában terjedt el, elsősorban a nemesi udvarházakban készítették, majd az egyszerűbb háztartásokban is megjelentek. A széder jelenettel és liliomos–gránátalmás indasorral díszített szédertál takaró feltehetően a 18. század elején készülhetett.

Pészachi tányér.

Pészachkor csak kovásztalan kenyeret és ételeket szabad fogyasztani. Hosszú évszázadok hagyománya szerint már Pészach előtt meg kell tisztítani a házakat a kovászos dolgoktól (hómec), és mindentől, ami kovászossal érintkezhetett. Az ünnep során külön étkészletet használunk, egy ilyen készlet emléke gyűjteményünkben a Pészach feliratot viselő keménycserép tányér.

Szédertál

A széderesti ünnepi étkezés hagyományos kellékei a szédertálak, melyeken a szimbolikus ételek elhelyezhetőek. Az aránylag pici szédertál Herenden készült 1840-ben, keménycserépből. Öblében a Haggada azon szövegrészlete (Ha lachma anja) olvasható, melyben az est során először magyarázzák el, hogy a macesz, a sanyarúság kenyere az egyiptomi szolgaságra, majd a kivonulásra és a szabadságra emlékeztet.

Szédertál

A hatalmas ónmázas majolika szédertál fenekén olvasható jelzés szerint Anconában készült 1654-ben. Öblében zsoltáridézet és a széderesti szertartás mozzanatainak listája olvasható. Peremén körben Mózes, Áron, Dávid és Salamon alakja, valamint két bibliai jelenet látható: Józsefet eladják testvérei, Izsák megáldja Jákobot. Több hasonló tál ismert, van olyan is, ahol nyomtatott Haggadák illusztrációit adaptálták. Ezek elemzése során derült fény arra, hogy ezek a tálak 1900 körül készített hamisítványok, melyek az akkoriban alakuló zsidó gyűjteményekbe kerültek.

Az írás forrása: Milev.hu