Sziván (סיון) az év harmadik, míg a Tisritől számítva a kilencedik hónapja. Sziván hónapját már Eszter könyve is említi, s valamiképpen az erős napsütéssel lehet összefüggésben az elnevezése, hiszen az asszír nyelvben „sivany” azt jelenti, hogy „erős napsütés ideje”. Sziván mindig harminc napos, s egyik legfontosabb jellemzője az: ilyenkor van sávuót ünnepe. Cikkünkben felsoroltuk a hónap nevezetes napjait.
Mivel Sziván csillagképe az Ikrek, egyes magyarázatok szerint ez a két ikertestvér a Tórát és Izrael népét jelentik, hiszen az Örökkévaló ebben a hónapban, Sávuót napján adta a Tórát a zsidó népnek. Más magyarázat szerint ez a két testvér igazából Dávid király (az ő születésnapja ugyanis Sávuot ünnepére esik) és a Messiás, hiszen ő Dávid leszármazottja lesz (Mesiách ben Dávid ).
Fontosabb események Sziván hónapban népünk hagyományai szerint:
– Sziván hó 1. Ezen a napon érkeztek Izrael fiai a Szináj hegy lábához;
– Sziván hó 3-5 . Az elkülönítés három napja a Tóra-adás előtt;
– Sziván hó 15., 16., 25 . E napokon nem lehet böjtölni, sem gyászbeszédet mondani, mert e napokon nagy csodák történtek a Makabeusok korában;
– Sziván hó 20. Az Ortodox Rabbitanács által megállapított országos Mártírböjt és Gyásznap. Ha valaki nem tudja mártír hozzátartozója elhalálozásának pontos napját, e napon tartja meg a jahrzeit-et. Reggel Szlihot imát mondunk az Ámidá után. A rabbi drosét tart (esetleg már előző nap este), és kegyelettel megemlékezik a nácizmus és fasizmus által 1940-44 között elpuszíttott hatmilliónyi zsidó mártírról. A Minchát délben kell imádkozni, de a VÁJCHÁL-Tóra-felolvasás elmarad. Az előimádkozó is S'MÁ KOLÉNU-ban mond ÁNÉNU-t. Az ima után a böjtnek vége van;
– Sziván hó 25. Ezen a napon végezték ki a rómaiak Rábán Simon ben Gámliélt, rabbi Jismáél ben Elisát és rabbi Chánánjá Sz’gán Há-kohánimot;
– Sziván hó 27. Chániná ben Trájdon mártírhalált halt a máglyán.
Sziván hónap más főbb eseményei a hagyomány szerint:
– Szivánban enyhült az esőzés az Özönvíz alkalmával;
– Ezékielnek próféciája volt a fáraóról;
– Ebben a hónapban hunyt el Dávid király;
– A rómaiak ebben a hónapban végeztek ki több, a rabbi Akiva csoportjához tartozó nagy zsidó bölcset.
Sziván főbb eseményei Erecben
– Sziván hó 4. Megalapították Metula falut (Moshava) Felső Galilleában;
– Sziván hó 8. Megalakult az első mezőgazdasági munkás tanya a Kineret partján 1908-ban;
– Sziván hó 19. Megalakult Tel-Aviv 1909-ben;
– Sziván hó 30. Ez a nap „Fekete szombat" néven került be Izrael történelmébe, mert ekkor a brit hatóságok letartoztatták az Erecben élő összes cionista vezetőt. Azzal vádolták őket, hogy a „HÁGÁNÁ"-ban és a „PÁLMÁCH"-ban tevékenykedtek.
Események a diaszpórában:
– Sziván hó 5-6. A Rajna-vidéken 1096-ban keresztes hadak leromboltak zsidó közösségeket, köztük Bachrah és Maintz városában is;
– Sziván hó 7. Vilniuszban 1749-ben elégették a híres Gér-Czedeket, gróf Avraham ben Avraham Potoczkit.
(Forrás: BZSH, OR-ZSE)
(Címlapkép: Döme Laci – Pixabay)
