Bár micvó a Rumbach-ban: „Éljen benned is a saját bíród"

A Büchler család, amely a Bethlen téri körzet oszlopos tagja, a Rumbach zsinagógát választotta Büchler Ruben bár micvójának helyszínéül, mivel őket mély családi szálak fűzik őket ehhez a helyhez. Ruben nővére néhány évvel korábban ugyanebben a zsinagógában ünnepelte bát micváját, ami megerősítette a hely jelentőségét a család számára.

Csodálatos bár micvót ünnepelhettünk szeptember 7-én, Softim szombatján a Rumbach utcai zsinagógában. Büchler Ruben nagykorúvá válásának felemelő pillanatánál jelen volt a bár micvó fiú családja, barátai és a zsidó közösség prominens személyiségei is.

Büchler Ruben a szombati bár micvó előtt pár nappal. Fotó: Nagy Ákos

A zsinagóga zsúfolásig megtelt, az eseményen részt vett dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Deutsch Péter, a Bethlen téri zsinagóga rabbija, Szántó-Várnagy Binjomin, a Bét Jehuda zsinagóga rabbija, valamint Dési Tamás kántor, Quittner Zoltán kántorjelölt és Zucker Immánuel főkántor is.

A Büchler család, amely a Bethlen téri körzet oszlopos tagjai, a Rumbach zsinagógát választotta Büchler Ruben bár micvójának helyszínéül, mivel őket mély családi szálak fűzik őket ehhez a helyhez. Ruben nővére néhány évvel korábban ugyanebben a zsinagógában ünnepelte bát micváját, ami megerősítette a hely jelentőségét a család számára. 

Rubent a bár micvóhoz vezető úton többek között Zucker Immánuel főkántor mentorálta, aki elismeréssel beszélt a felkészítéssel telt időszakról.

– Ruben kivételes szorgalommal és komolysággal készült erre a napra. Ez egy kifejezetten erős kezdet, figyelembe véve, hogy a tanulás valójában sosem ér véget a bár micvó napján – jegyezte meg, hozzátéve: reméli, a jövőben Ruben hozzájárul majd mind a pesti, mind a vidéki zsidó közösségek életéhez.

Egy bár micvó ünnepség mindig új erővel tölti fel a közösséget, mivel egy fiatalember felnőtté válását jelzi, és a zsidóság egyik legfontosabb eszményét szimbolizálja: a hagyományok és a tudás továbbadását gyermekeinknek. Ruben szorgalmas felkészülése meghozta gyümölcsét, hiszen gyönyörűen olvasta fel mind a tórai szakaszt, mind pedig a hosszú háftárát.

Ezt követően a zsinagógában összegyűlt emberek ünneplésben törtek ki – cukorkát dobáltak, tapsoltak, táncoltak és közösen énekeltek. Rubentől egy nagyon összeszedett, szellemes és elgondolkoztató beszédet hallhatott a közösség, amiben saját bár micvó élményét kapcsolta össze a hetiszakaszban olvasottakkal.

– Az egyik legfontosabb szövegrész ebben a hetiszakaszban a „Cedek, Cedek tirdof”, ami annyit jelent, hogy „Az igazságot, igazságot keresd” – magyarázta Ruben. – Ahogy ma Bar Micva lettem, megértem, hogy az én felelősségem őszintének lenni, és kiállni azokért vagy azért, ami számomra fontos. Ez azt is jelenti, hogy akkor is el kell mondani az igazságot, amikor nehéz, és mindenkit egyformán kell tisztelni. A Tóra azt tanítja, hogy mindig ki kell állni a jó mellett, nem csak magad miatt, hanem a közösségért is.

Beszédében Ruben köszönetet mondott azoknak is, akik támogatták és segítették őt: családjának, Deutsch Péter rabbinak, Zucker Immánuelnek és Winkler Miksának a felkészülés során nyújtott támogatásukért.

Deutsch Péter rabbi is példásnak tartotta Ruben hozzáállását és az egész bár micvón nyújtott teljesítményét:

– Bár micvó a legmagasabb szinten. (…) Nagyon ritka az ilyen szintű tudás. Büszke lehet rád a zsidó közösség, szüleid, nagyszüleid és az egész családod – dicsérte meg Deutsch rabbi a fiút, majd a heti tórai szakaszt felemlítve kiemelte, mennyire fontos egy ember életében a mértékletesség: „Még egy királynak is mértékkel kell viselkednie, és még inkább a hétköznapi embereknek.” 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a judaizmus filozófiája szerint az ember nem foszthatja meg magát a földi élvezetektől, élveznie kell a világ örömeit, hiszen az Örökkévaló azért teremtette őket. Fontos azonban, hogy mindezt mértékkel tegyük.

Ruben édesapja, Büchler András, a Soproni Zsidó Hitközség elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta e nap jelentőségét. Elmagyarázta, milyen új felelősséget ró ez a fiára, és arra biztatta, hogy becsülettel vállalja az előtte álló kihívásokat, mindamellett, hogy a családja mindig ott lesz mellette és támogatni fogja a jövőben is.

– Éljen benned is a saját bíród, aki állandóan zavarbaejtő kérdéseket tesz fel – mondta intelemként Ruben édesapja, utalva arra, milyen fontos, hogy az ember kétkedő és kíváncsi természete akkor is megmaradjon, ha már birtokában van a tudásnak.

Az örömteli esemény a szertartás után egy pazar kidussal folytatódott a zsinagóga udvarán, ahol a jelen lévők gratulálhattak az ifjú bár micvósnak.

Másnap, a vasárnapi reggeli ima alatt vette fel Ruben először hivatalosan a tfilint, ahogyan azt a nyár folyamán sokszor gyakorolta. Hosszú hónapok tanulása állt mögötte, hiszen már egészen év elején elkezdte a bár micvóra való felkészülést. Erőfeszítése büszkeséggel töltötte el nemcsak a családját, hanem az egész közösséget is. 

Zucker-Kertész Lilla

(Képünk illusztráció, amely nem a szombati szertartáson készült)