04.26. 19:30, kimenete: 04.27. 20:41 
Megjelent a Sófár, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség folyóiratának legújabb száma, amely beszámol a városi és megyei holokauszt-megemlékezésekről, tudósítást közöl egy keresztény-zsidó találkozóról, portrét ad Benedek István Gáborról és egy tanulságos tudósítással is szolgál Habsburg György nyíregyházi látogatásáról.
A Sófár júniusi számának címlapján a Mártírok napjának megemlékezéseiről szóló összefoglaló olvasható. A Nyíregyházáról és környékéről 75 évvel ezelőtt elhurcolt zsidó mártírok emléknapját június 16-án, a Bernstein Béla téren tartották, melyen részt vettek a szatmárnémeti zsidó közösség tagjai is.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke beszédében a tragikus esmények következményét így összegezte: A deportálásokkal a zsidók és nem zsidók együttélésének egy korszaka befejeződött.” Hangsúlyozta, hogy „a holokausztot folyamatként és nem egyszeri eseményként kell értelmezni”, utalva ezzel az 1920-tól megjelent zsidótörvényekre és a magyar hatóságok aktív közreműködésére. A jelenlegi magyar állam és a zsidóság kapcsolatát értékelve kiemelte a kormány támogatását, a fizikai biztonság meglétét, de aggodalmát fejezte ki a felfelbukkanó gyűlöletbeszéd és történelemhamisítási kísérletek miatt, melyekben kormányközeli publicisták és történészek is szerepet játszanak. Reményének adott hangot, hogy a jelenlévők a zsidó vallású magyar polgárokkal azon munkálkodnak, hogy az ordas eszmék többé ne nyerhessenek tért.
Heisler András elnök (Fotó: Tóth-Ábri Péter)
Kovács Ferenc nyíregyházi polgármester többek közt a következőket mondta: „... egy olyan szégyenteljes és tragédiába torkolló korszakot kell felidéznünk, amely sok százezer ember életét törte derékba, keserítette meg, és vette el. Hogyan jutottunk el idáig? – tesszük fel újra és újra a maró kérdést! (...) Mert felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan mindaz, ami történt, az a kegyetlenség, amellyel egy népet ki rtásra ítélt egy megbomlott, bűnös eszme ítombolása. (...) Igen, mindez itt, Nyíregyházán is megtörtént! Itt is voltak hívei ennek a beteg eszmének és végrehajtói a bűnös parancsnak. S ezt soha el nem feledhetjük. Voltak olyanok, akik csak félrefordították a fejüket, s ezzel váltak a megszállók cinkosává, de sokan voltak olyanok is, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben. Ezt sem feledhetjük!(...) Hajtsunk most fejet valamennyi áldozat emléke előtt, akik ártatlanul szenvedtek és pusztultak el ebben a tragikus korszakban Nyíregyházán, Magyaror-szágon és az egész világon.
Az újság harmadik oldalán olvasható egy cikk arról az egyedülálló kiállítási anyagról, amely a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban látható a Jad Vasem Intézet jóvoltából. A tárlat anyaga a miértekre keresi a választ, és a túlélők későbbi sorsára is rávilágít, folyamatában bemutatva az érintettek szenvedéstörténetét. A nyíregyházi zsidóság részéről Kertész Gábor mondott megnyitó beszédet, Huszárné Kádár Ibolya igazgatónő és Szűcs Róbert történelem szakos tanár pedig a kiállítás anyagának pedagógiai és kulturális vonzatáról, jelentőségéről emlékezett meg.
A nyolcadik oldalon Közös gyökereink és a megváltás fénye címmel olvashatnak beszámolót a Nyíregyháza-Sóstói Református Gyülekezet és a Nyíregyházi Zsidó Hitközség múlt havi, csaknem három órás találkozójáról. Az írás szerint Gaál Sándor református esperes-lelkész és Róna Tamás főrabbi dialógusa többek között az önértelmezés közös pontjáról, a peszah és a húsvét ünnepéről, s ehhez kapcsolódóan a Tízparancsolat első igéjének értelmezéséről szólt.
Róna Tamás főrabbi (Fotó: Tóth-Ábri Péter)
Mindkét ünnep a Tízparancsolat által deklaráltan a fizikai, illetve szellemi szabadulás lehetőségének ünnepe, hiszen az Örökkévaló kinyilvánította létezését, kijelölte a követendő irányt a zsidóság és annak monoteista testvéregyházai – a kereszténység – számára. Elhangzott: a frigyláda tetején lévő kerubok fejének mozgását leíró hagyomány szerint a párbeszédet folytatók között mindig jelen van a Mindenható. A peszah az első univerzális szabadságtörténet, jelentette ki a főrabbi. Gaál Sándor hangsúlyozta: a peszahi történet racionális, könnyen tanítható, nagy jelentőségű eseményként tartja számon a keresztény hitvallás mint első lépést a Messiás megérkezéséhez.
Az Irodalmi arcképcsarnok című sorozat ezúttal Benedek István Gábor írót, újságírót, mindannyiunk szeretett BIG-jét mutatja be, aki igazi jelenség: ha belép valahová, arcán azzal az udvarias, társalgásra mindig kész, polgári mosolyával, lehetetlen nem rá figyelni. Hát persze, hiszen eléggé jó családból jön: rokona Bródy Sándor írónak és Czukor Adolf amerikai filmkirálynak, a Paramount filmstúdió megalapítójának.
Benedek István Gábor (Fotó: Kácsor Zsolt)
A 11. oldalon Kertész Gábor tudósítását olvashatjuk Habsburg György nyíregyházi látogatásáról. Az írásból kiderül: György – hasonlóan apjához, Habsburg Ottóhoz – igazi européer. Több európai egyetemen tanult, történelmet, politológiát, egy spanyol egyetemen pedig az iszlám volt tanulmánya tárgya. Magyarnyelv-tudása kiváló, közel apja tökéletes magyarságával beszél. Habsburg György két ciklusban volt a Magyar Vöröskereszt elnöke, mely családja hagyományaira épült. 1996 óta hazánk utazó nagykövete. A hallgatóság körében derültséget keltett azzal a megjegyzésével, miszerint ő az egyetlen a Miniszterelnöki Hivatalban, akit soha nem váltottak le, pedig a „tisztogatás” a takarítószemélyzetig elment a politikai változások során. Igaz, hogy kinevezése – saját kérésére – a parlamenti pártok teljes konszenzusával történt, másrészt nem kér fizetést, csak költségtérítést.
Egy kérdés kapcsán felszínre került az EU bevándorláspolitikája is. Ennek kapcsán Habsburg György két – általa súlyosnak vélt – gondot fogalmazott meg: az európai népességfogyást, amely hosszú távon komoly munkaerőhiányt okoz, másrészt a vallás, a hit válságát. Nyomatékosan, többször is kijelentette, hogy „nem az iszlám” a probléma. A népességfogyást észszerű betelepítéssel kell ellensúlyozni, a menekülteket hatásos módszerekkel kell integrálni. Németország, illetve Angela Merkel bevándorlás-politikáját elhibázottnak tartja.
