A formába öntés kegyelme: Uri Asaf festményei a 2B Galériában

2023. Január 20. / 14:43


A formába öntés kegyelme: Uri Asaf festményei a 2B Galériában

Szerző: Kácsor Zsolt

Héber betűk címmel nyílt meg a napokban Uri Asaf tárlata a Ráday utcai 2B Galériában, ahol ma délután maga az alkotó, valamint a kiállítást megnyitó Csáki Márton tart tárlatvezetést. Uri Asaf szellemi-filozofikus értelemben több rétegű, a héber írásjegyeken alapuló, ám azokat továbbgondoló absztrakt festményeit a héber írásbeliség szentsége, a Tóra örök tanítása, az évezredes zsidó hagyomány inspirálta.

– Míg más festők a fényt próbálják megfesteni, Uri Asaf a jelentéssel teli űrt, a teremtő gesztust, a létesülés örök pillanatát, újra és újra azt bizonyítva, hogy a bibliai teremtés nem egyetlen esemény volt, hanem életünk minden momemuntában megismétlődik. Amint azt tőle, a műtermében eltöltött órák során tanultam, a Tórában egyidejűség uralkodik, nincs benne előtte és utána, mindezek fényében nevezhetem Uri Asaf művészetét egzisztencialistának, de fesztelenül mondhatom zsidó festészetnek is. Olyan művészet az övé, amely a Tóra szelleméhez kapcsolódva mond valamit arról, amit Kierkegaard nyomán a létezés komolyságának nevezhetünk – mondta Csáki Márton a 2B Galériában napokban megnyílt, Héber betűk című tárlat megnyitóján.

20230112_181418.jpgA megnyitó pillanatai, jobbról Uri Asaf, balról Böröcz László, a galéria vezetője, középen Csáki Márton

Uri Asaf szellemi-filozofikus értelemben több rétegű, a héber írásjegyeken alapuló, ám azokat továbbgondoló, absztrakt festményeit a héber írásbeliség szentsége, a Tóra örök tanítása és az évezredes zsidó hagyomány inspirálta – joggal mondhatta hát Csáki Márton, hogy a kézt, amely e képeket festette, felsőbb erő mozgatta… 

20230112_175134.jpg

– Szüntelenül, a misna szó értelméhez hűen, folyamatosan ismételnünk kell a teremtés, a Tóra, azaz a törvény szavait, máskülönben állhatatlanságunk, földhözragadtságunk, mohóságunk és kétkedésünk arra hajlamosítana bennünket, hogy újfent leboroljunk az aranyborjú előtt. Nem véletlen hát, hogy képalkotás és bálványimádás szorosan összefonódott a Misna néven ismert szövegkorpuszt megalkotó bölcsek tudatában, még akkor is, ha ők és híveik számos, iróniától sem mentes kommentárt fogalmaztak meg – fogalmazott Csáki Márton azt a kérdést boncolgatva, hogy a képi ábrázolással szemben miért az írásbeliség vált a zsidóság egyik attribútumává.

– Hogyan tehetjük láthatóvá a legkevésbé sem profán módon a legszédítőbb absztrakciót, az absztrahálás szellemét? A zsoltárokat is leíró betűk révén, ilyenformán tehát az írás is képalkotás, a láthatatlan láttatása – fogalmazott.

20230112_175602.jpg

Mint mondta, a második mózesi törvényből eredő, a hagyományos képi ábrázolással szembeni bizalmatlanság vezetett oda, hogy az írás, az írásbeliség vált a zsidóság egyfajta attribútumává, olyannyira, hogy csak a legszentebb szövegek részesülhettek a formába öntés kegyelmében: mindenekelőtt a Tóra, majd az évszázadok során törvényerőre emelkedett Misna. Megnyitó beszédét izgalmas és meghökkentő fikcióval zárta:

– Meggyőződésem, hogy ha itt most megjelenne a régóta várt Elijahu próféta, eszébe sem jutna darabokra zúzni a falakon függő képeket, hanem talán megrendülten ismerne rá arra, amit egykor csak hallhatott. 

A 2B Galériában ma délután öt órától
Uri Asaf és Csáki Márton tart 
tárlatvezetést

(Felhívjuk hittestvéreink figyelmét, hogy az esemény 5 órakor, a sábesz bejövetele után kezdődik.)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Hírek, lapszemle
Novák Attila: A jobbratolódás logikus következmény Izraelben
Zsidó világ
A hét műtárgya: A kunmadarasi zsinagóga alapító okirata