Tavaly, idén, jövőre, mindig: Jeruzsálem!

Ma este beköszönt ijár hónap 28. napja, amely Jom Jerusalájim néven nemzeti ünnep Izraelben 1998 óta. Ezen a napon arra emlékezünk, hogy Izrael elfoglalta a zsidóság ősi, szent fővárosát az 1967-es hatnapos háborúban. A győzelem a polgári időszámítás szerint június 7-én történt, ami 56 évvel ezelőtt ijár hónap 28-ra esett.

A hatnapos háború legszimbolikusabb és legemlékezetesebb mozzanata az volt, hogy az izraeli hadsereg elfoglalta Jeruzsálemet, így az egyesített, ősi város – mintegy kétezer év után – újra zsidó fennhatóság alá került.

Nehéz szavakba önteni azt az érzést és élményt, amely az Izraelben és a világszerte élő zsidókat Jeruzsálemhez fűzi, hiszen a szent város neve elhangzik áldásainkban, imáinkban, szombati istentiszteleteinken, minden egyes nap ott visszhangzik e név a lelkünkben és a szívünkben.

Lehet bármennyire megosztott a zsidóság a vallási irányzatokat tekintve, Jeruzsálem mindannyiunk szíve csücske, a „nemzeti minimum”, a közös nevező, féltett és szeretett, drága kincs. A világ zsidóságának fővárosa egyszerre szimbólum és egyszerre fizikai valóság, amelynek létezése elválaszthatatlan a zsidó lélektől és szívtől, bárhol is éljünk ezen a világon.

A szédereste elhangzó, Jövőre Jeruzsálemben! mondást a közelgő Jom Jerusalájim apropóján hadd egészítsük ki így: tavaly, idén, jövőre, mindig: Jeruzsálem!