Biztonság nincs többé – csak bizalom lehet: a hit visszatérése idején

2020. Szeptember 18. / 07:10


Biztonság nincs többé – csak bizalom lehet: a hit visszatérése idején

A héber b-t-h gyökbetűk egyszerre jelentenek biztonságot és bizalmat. Hajlamosak lettünk azt hinni, hogy ez két különböző, talán ellentétes dolog. A biztonság az az állapot, amikor már nincs szükségünk a vak bizalomra. Az elmúlt év megtanított arra, hogy ilyen biztonság nem létezik, ha élni akarunk, újra össze kell kapcsolnunk a biztonságot a bizalommal, a zsidó tanítás szellemében. A Nyugat a hit újjáéledésének idejét éli – a hit a belakott, otthonos bizonytalanság tere.

Ma este beköszönt az 5781-es zsinagógai új esztendő. Boldog, édes, reményteli új évet és jó szombatot kívánunk!

Az Egyesült Királyság nyugalmazott főrabbija, e kor talán legnagyobb dársánja, zsidó „hitszónoka”, Lord Jonathan Sacks vigasztaló újévi ünnepi beszédet mondott a világnak. A világnak, amelyben a koronavírus-járvány második hulláma dúl, amelyben félünk közel menni a saját szüleinkhez, nem tudni, lesz-e jövőre munkánk, megélhetésünk, megtakarításaink a járvány beláthatatlan hatásai miatt. Ahol az igazságról szóló beszélgetést mindinkább elnyomja az ellenőrizhetetlen információk áradása, egyre növekvő zaja, amibe belekiabálni saját vélt igazságainkat csak a zaj növelése, vagyis ahol a voltaképpeni tudás, tényleges tájékozottság szinte elérhetetlen és az egyetlen esélyünk arra, hogy eltájékozódjunk az, ha betagozódunk valamilyen véleménytörzsbe és osztozunk akolmeleget ígérő, önigazoló előítéleteiben. Ahol a közös ügyek intézését egyre inkább a manipulálható félelmek, agressziók, babonák uralják újra, nem a túl kevés, hanem immár a túl sok információ miatt is. Annak a világnak, amely akkor, amikor minden technikai feltétel adott lenne ahhoz, hogy lakói alapvető igényeit kielégítse, saját végpusztulásának közeli lehetőségén szorong, részben jogosan, részben paranoiásan. Amelyből átmenetileg hihető kiutat egyelőre csak a mindenre választ tudó, teljes bizonyosságot ígérő politikai és véleményipari (influenszer) vezérjelöltek – illetve ezek kombinációi – kínálnak.

Sacks rabbi a szomorú zsidó történelem vigaszát kínálja. Egy átmeneti hatalmi vákuumban fogant, született, később kettészakadó kis ókori országét két szuperhatalom, Egyiptom és a Tigris-Eufrétesz-vidék egymást váltó óriásbirodalmai között. A kiűzetések, pusztítások történetét, a babiloni száműzetést, a Templomok lerombolását. A keresztes háborúkat, a sorban egymás után következő középkori kiűzetéseket: Anglia, Franciaország és az újkor hajnalán, évszázadok viszonylagos nyugalma, otthonossága után Spanyolország. 

A keleti, arab zsidók menekülése néhol évezredeket követően Izraelbe a huszadik század közepén. És mindenközben a zsidók nem szűntek meg imádkozni a Seregek Urához naponta háromszor, hogy adjon esőt a kellő évszakban annak a földnek, amelyet dédanyáik-dédapáik sem láttak, de ahová az ükunokájuk vissza fog térni egyszer, mert az Örökkévaló így ígérte prófétái által. A zsidók a bizonyosság hiányának talán legnagyobb megtapasztalói, akik tudják (a magyar szótövek maguk is jelzik), hogy a bizalom, a semmivel sem indokolható bizalom a biztonság egyetlen lehetséges reménye. 

„Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek, mert Te velem vagy”, mondja a zsoltár.

Ábrahám és Sára Isten hívására az ismeretlenbe indul, otthagyva örökre minden bizonyosságot, az ismeretlen föld felé, amelyet Isten mutat neki. Mózes a pusztába viszi bolyongani Izrael népét, az a nemzedék, amelyik elindult, soha nem is érkezik haza. A zsidó vallás alapító eseményei a bizonyosság hiányának megtapasztalásai. A hit kezdete az önhitt bizonyosság elvesztése. Ezért hamis próféta bizonyosan mindenki, aki tudja, hogy élj, Isten mit vár Tőled és hogy büntet meg, ha nem teszed. Hiszen Isten mindent előre elintézett, a világ rendezett és átlátható, mert írt hozzá használati utasítást és abban minden benne van. Mind érezzük nap mint nap, hogy ez nincs így, hogy az ilyen hit öncsalás. Minden vallási gesztus, amelyik bizonyosságot, kételytelenséget hirdet, minden fundamentalizmus hitetlenség, amely bizonyosságot hazudik, hogy elleplezze, nem tud miben bízni. A bizonytalanság előli menekülés különösen agresszív válfaja, amelyet éppen bizonytalansága tesz agresszívvé. A vallási fundamentalista csak a politikai-véleményipari vállalkozók egyike.

Egy 90 éves, bölcs ember, a koronavírus első hullámának elején is ragaszkodott hozzá, hogy a barátai meglátogassák. Amikor amazok szorongva megkérdezték, nem lesz-e ebből baj, azt felelte, de, lehet, de akkor is mi van? Kilencven éve él már, látta felnőni az unokáját, minden dolgát elvégezte, szeret itt lenni, mert élni jó, de ha menni kell, hát menni kell. Nem kíván félni, inkább beszélgetne a barátaival.

Ez nem azt jelenti természetesen, hogy az idősekre már nem kell vigyázni, azt sem, hogy nem fontos, meddig élünk. Ami neki, a kora miatt könnyebb volt, az legtöbbünknek most még nehezebb. Megtanulni együttélni a tartós bizonytalansággal a hétköznapi hiteink révén, fenntartani a világba vetett, minden garanciát szükségszerűen nélkülöző bizalmunkat a következő években.

Sáná Tová 5781!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek