Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (136. rész) – Feleki Rezső

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Az Új Élet 1971. januári száma idézi Scheiber Sándor főrabbi szavait, aki az akkor 70 éves Feleki Rezső operaénekes, kántor, tanár üdvözléseként ezt mondta: „Mi az, ami annyira megkap bennünket? Magával ragadó hangod, előadásod? Az is. De nemcsak ez. A dignitás, a méltóság, amellyel feladatod ellátod. A tartás, a hivatástudat, a komolyság, amely hódít, mielőtt megszólalnál.”

Feleki Rezső 1900-ban született, Budapesten. Zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, és 1923-ban adtak először hírt a lapok a növendék Feleki Rezső „nemes csengésű baritonjáról”. Játszott a főiskolai végzettség megszerzése után Nagyváradon és Pozsonyban.

1924-1925-ben a lapok alkalmi fellépéseiről számoltak be, közöttük a Margit-szigeti nyári rendezvényeken énekelt. 1925 őszén a ruszinszkói [kárpátaljai: H. L.] magyar színtársulat tagja lett. Fellépett daljátékokban és kabaré-esteken egyaránt. Így számolt be az egyik ilyen fellépéséről 1926 januárjában az Ungvári Új Közlöny: „Hatalmas és szenzációs sikere volt Feleki Rezsőnek, aki Reinitztől megzenésített Ady-dalokat énekelt el pompás előadási és tolmácsolási készséggel.”

1928-tól a müncheni Deutsches Theaterben szerepelt társaival „Négy Ábels” néven kvartettet alkotva. Az 1935-ös tudósításokban található az a tájékoztatás arról, hogy korábban a drezdai operaház magánénekese volt. Ezekben az években sokat énekelt a magyar rádióban is.

1936 júniusában jelent meg először egy kis hír az Új-Somogy című lapban, amely egy új hivatás kezdetére utalt: Feleki Rezső a kaposvári izraelita hitközség kántora lett. Mindemellett folytatta világi énekesi fellépéseit. Ugyanebben a lapban 1936 szeptemberében így számoltak be egy műsoros esten való fellépéséről: „Az est fénypontja és feledhetetlen műsorszáma volt Feleki Rezső operaénekes szereplése. Valami csodálatos szépségű hang birtokosa. Énekszámai a legtökéletesebb művészi színvonalon álltak és a közönség önfeledten, tombolva ünnepelte s alig akarta leengedni a színpadról.”

1938 első hónapjaiban már Budapesten volt, mint a Dohány–utcai templom kántora.

Az OMIKE Művészakcióban az 1940 januárjában rendezett Goldmark esteken lépett fel.

A háborút követően az első sajtóhír 1946 márciusában jelent meg róla, amikor Temesváron lépett fel, ahol is zenei estet rendeztek orosz és francia zsidó zeneszerzők műveiből. Feleki Rezsőt, mint „a gleiwitzi opera volt baritonistáját” mutatta be ez alkalommal a Szabad Szó című lap. Ezt követően a lapok éveken keresztül a rádióműsorok állandó szereplőjeként említették. Fellépéseiről ritkán jelentek meg híradások. Repertoárjában nagy számban szerepeltek – a kor kívánalmainak megfelelően – szovjet zeneszerzők munkái.

Kántori munkájáról 1958-ban jelent meg hír. Az ezt követő években az Új Élet című lap nyomon követte tevékenységét, akár dalénekesként lépett fel, akár főkántorként teljesítette liturgiai feladatait. Tanított is, 1950-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára volt. A meghatározó tevékenység ezekben az évtizedekben, egészen a haláláig a kántori feladatok ellátása volt.

1978-ban jelent meg az a hanglemez, amelyen szombati és nagyünnepi héber dallamok szólaltak meg, és amelynek egyik szólóénekese Feleki Rezső volt. (A másik férfiénekes Kishegyi Árpád volt.)

1981. november 13-án hunyt el, Budapesten.

Képek:

1.) Pesti Hírlap Képes Melléklete, 1935.
2.) Felekiné Gáspár Anni képe, 1953. Művészeti Katalógusok, 1974.
3.) … és beszéld el fiadnak…, Zsidó hagyományok Magyarországon. Féner Tamás – Scheiber Sándor. Corvina Kiadó, 1984 (17. oldal bármicvá)
4.) Muzsika, 1981. A 80 éves Feleki Rezső köszöntése