Szabó Béla fotográfus gyönyörű kötete Radnóti emlékezetére

2022. November 09. / 13:20


Szabó Béla fotográfus gyönyörű kötete Radnóti emlékezetére

Habár száz százalékos bizonyossággal nem lehet tudni, hogy a magyar keretlegények 1944 novemberének melyik napján ölték meg Radnóti Miklóst, a leginkább elfogadott dátum a gyilkosság időpontjára november 9-e. A tragikus évforduló alkalmából egy rendkívüli tehetségű fotográfus, Szabó Béla kétnyelvű fényképalbumát ajánljuk olvasóink figyelmébe, aki az egykori bori lágerektől egészen a gyilkosság helyszínéig, Abdáig mutatja be a halálmenet útvonalát egyszerre gyönyörű, s egyszerre szívbemarkolóan fájdalmas képek révén.

Radnóti Bor-Abda  – „...lélek vagyok, élni szeretnék!" címmel jelent meg az öttevényi Szabó Béla fotográfus keménytáblás, nagy alakú, igen színvonalas kivitelezésű, színes fotóalbuma, amely Radnóti Miklós és áldozattársainak állít emléket azzal, hogy fényképeken örökíti meg a bori lágerektől az abdai gyilkosság helyszínéig vezető utat. 

shop-10.jpg

A kötethez Dézsi Csaba András, Győr város polgármestere írt köszöntőt,  amelyben többek között ez olvasható:

„Radnóti Miklós élete itt, Győr határában ért véget. A tragikus sorsú költő a halálával mély nyomott hagyott a város történetében, az emlékezetünkben. A mai napig a döbbenet erejével rám, ha elhaladok az Abda felé vezető úton, mely mellett mementóként áll a szobra. Szeretem Radnóti verseit. Már gimnáziumban többet is megtanultam. Nem azért, mert kötelező volt, hanem azért mert, a lelkemnek kellett".

A polgármester kitér arra is: „Győr városa hűen és szeretettel ápolja Radnóti Miklós költő emlékét. Iskolát neveztünk el róla, amelyben a Som János által készített Radnóti-emlékfal látható. A Szigethy Attila úton felállítottuk Alexovics László győri szob rászművész alkotását a költőről. A Móra Iskolában látható Kovács Margit: A 700 éves Győr története című terrakotta relief-sorozatának kilencedik része, amelynek címe: In memoriam Radnóti Miklós. A városból Abda felé haladva pedig Melocco Miklós már említett Radnóti-szobrával találjuk szemben magunkat a régi országúton.

Dézsi Csaba András a fotográfusról ezt írja: „Szabó Béla fotóművészeti munkásságának négy évtizede során számos könyvében mutatta be a város kulturális, művészeti, történelmi értékeit, legutoljára az ebben az évben (2021-ben) megjelent monumentális Győri Képeskönyvben. Jelen album azon fotográfiáit tartalmazza, amelyeket a művész akkor készített, amikor végigjárta az Erőltetett menet állomásait a szerbiai Bortól a Győr melletti Abdáig, Köszönjük, hogy e képek által most már mi is szembesülhetünk a végzete felé tartó, elgyengült testben lakozó, de törhetetlen szívéből mégis erőt meritő, szikrázó elme megtartó akaratával". 

radnoti-szabo-bela-05.jpgRégi külszíni ércbánya helye Bor városában

Az előszót Fűzfa Balázs irodalomtörténész írta, aki e szavakkal szólítja meg az olvasót: 

„A sors kifürkészhetetlen véletlene, hogy éppen a mi falunk lett Radnóti Miklós zsidó származású, kikeresztelkedett magyar költő végzete, sorsának tragikus végkifejlete. Vajon mi történt volna, tesszük föl azóta is nap mint nap a kérdést magunknak és másoknak, ha a halálmenet leginkább legyengült tagjait mégis befogadják a győri kórházba? Vajon hogyan alakultak volna az események még korábban, ha költő elfogadja barátai és fogolytársai ötleteit a szökésról? Vagy legalább azok felajánlását, akik a végzetes abdai transzportba jelentkeztek volna helyette?

Vajon milyen volt az az utolsó győrszentmártoni (pannonhalmi) éjszaka? Ködös vagy csillagos? Rideg és hideg, vagy esetleg adtak némi reményt a reménytelenségben valamely könnyedebb fuvallatok? Vajon milyenek voltak az utolsó méterek, amikor a lovasszekér befordult a Rábca-töltésre? Látták-e a foglyok, hogy a keret tagjai asót, kapát, lapátot kérnek a gátőrházból – sejtették-e vajon, mi történik velük alig egy óra múlva?

Az Erőltetett menet utolsó méterei itt kísértenek azóta is falunk határában. Hányszor és hányszor végigmentünk már azon az úton mindannyian mi, abdalak, legalább iskolás korunkban! Hányszor és hányszor gondoltunk már arra, hogy a töltés túloldalan ipiapacsot játszó fiúk megdöbbenése miért szorult be a szívtájékukra evtizedekre? Hogy miért nem beszélhettek soha arról, amit láttak azon a szürkesfekete napon?"

radnoti-szabo-bela-08.jpgZagubica fölött a hegyekben, itt volt egykoron a Lager Heidenau

E szavak méltó kísérőtársai Szabó Béla egyszerre gyönyörű, s egyszerre szívszorító fotográfiáinak az egyik legnagyobb magyar költő utolsó útjáról, hiszen a döbbenetes költői sors döbbenetes erejű képeket hívott életre.

radnoti-szabo-bela-09.jpgRadnóti Miklós szobra Borban

Szabó Béla egyik legnagyobb érdeme, hogy műve nemcsak dokumentálja a Bor-Abda utat, hanem képei, ezek a láttató és megrendítő erejű kompozíciók  egyúttal az olvasó/néző szívének és lelkének legmélyebb rétegeibe hatolnak. Szabó Béla a fényképezés igazi mestere és művésze – köszönet hát érte, hogy elkészítette ezeket a képeket az utókornak, s hogy felmutatta a sötétségben a világosságot, a gonoszság sötét árnyékában pedig a lélek tündökletes fényét. 

SZABÓ BÉLA – NÉVJEGY

„Hivatásos fotográfusként élek és alkotok 1986-tól, számomra a fényképezés nem csak a megélhetést jelent, hanem egy életformát is. Munkatársa voltam több napilapnak (Kisalföld, Új Hírek, Nyugati Hírpage), a Győri Múzsa színházi-kulturális folyóiratnak, stb. A FotóArt Magazinban publikálok 2003-tól. Több mint fél évtizedig tanítottam a Győri Tánc és Képzőművészeti Iskolában. Szabadúszó fotográfusként 1993-tól reklám-, idegenforgalmi és légi fotókat, kereskedelmi és akt képeket, valamint esküvői felvételeket készítek. Több mint száz csoportos és közel hetven önálló tárlaton szerepeltem idehaza és a határainkon túl (Ausztria, Szlovákia, Franciaország, Olaszország, Finnország, Belgium, Dánia, Románia)."
Forrás: www.belafoto.hu


mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Élet + forma
Silló Sánor: Jaffói burekasz-bagatell
2022. Október 07. / 15:16

Silló Sánor: Jaffói burekasz-bagatell

Megemlékezések
Az emberség útján Radnóti Miklós nyomában