Mazsihisz elnök: a holokauszt nem kizárólag a zsidó közösség belügye

2019. Január 27. / 20:36


Mazsihisz elnök: a holokauszt nem kizárólag a zsidó közösség belügye

Az emlékezésnek univerzálisnak kell lennie, zsidóknak és nem zsidóknak, győztes és vesztes hatalmak képviselőinek közösen kell őszintén szembenézniük a valósággal – jelentette ki Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen, vasárnap a budapesti Goldmark teremben.

Közös rendezvényt tartott vasárnap, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem. A fővárosi eseményen az izraeli, a német és az osztrák nagykövet is felszólalt.

A rendezvény elején gyászima hangzott el a Dohány utcai zsinagóga kertjében, az Emmanuel Emlékparkban, a holokauszt áldozatainak emlékfájánál. Közös főhajtás és koszorúzás után az emlékezés köveit helyezték el ugyanott.

Fotó: Mohai Balázs / MTIFotó: Mohai Balázs / MTI

A Goldmark-teremben a beszédek sorát Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében azt hangoztatta, hogy a holokauszt nem kizárólag a zsidó közösség belügye, hanem az egész társadalomé, ezért az igazi szabadságot az jelenti, ha az emlékezés felelősségét az egész társadalom viseli, és egységesen fellép a történelemhamisítás ellen.

Az emlékezésnek univerzálisnak kell lennie, zsidóknak és nem zsidóknak, győztes és vesztes hatalmak képviselőinek közösen kell őszintén szembenézniük a valósággal – jelentette ki Heisler András.

A Mazsihisz elnöke felidézte, hogy közösségük hetvennégy éve minden esztendőben emlékezik „a 20. század borzalmaira”. Ezt még az egykori kommunista rendszer alatt is megtehették – jegyezte meg.

Heisler András kitért arra, hogy az Auschwitzból kiszabadított foglyok között csaknem kétszáz gyermek volt. Őket orvosi kutatásokban akarták felhasználni egerek és patkányok helyett – jelentette ki.

Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete angol nyelvű köszöntőjében azt hangoztatta, hogy kötelességük emlékezni, soha nem felejtenek. Azt mondta, nincs vigasz arra, amit a zsidóknak át kellett élniük.

Az izraeli nagykövet szerint az üldöztetések korszaka sokkal sötétebb volt annál, mint ami elképzelhető.

Kötelesség erőfeszítéseket tenni azért, hogy választ kapjanak a kérdésre, hogyan történhetett meg a holokauszt, és azért, hogy megtartsák „az örök esküt”: soha többé nem fordul elő hasonló – vélekedett Jószéf Amrani, hozzátéve: biztosítani szükséges, hogy egyetlen nemzet, nép se lehessen többé megsemmisítés célpontja.

Izrael budapesti nagykövete azt mondta, a félelem légköre, a bűnbakok keresése teret adott, hogy elterjedjen az az ideológia, amely gyűlöletet hirdetett, koncentrációs táborokat hozott létre.

Jószéf Amrani szerint a holokausztot semmivel sem lehet összehasonlítani: nincs olyan népirtás, amely ugyanannyira alávaló lett volna. Kötelesség elmondani az antiszemitizmus történetét – hangoztatta.

Volkmar Wenzel, Németország budapesti nagykövete német nyelvű beszédében kiemelte: nehéz Németországban újra meg újra szembenézniük azzal, hogy ők „találták fel” a holokausztot.

Kezdetben a németek többsége megtagadta az emlékezést, így védekezett a szégyenérzet ellen. A hatvanas-hetvenes években azonban elterjedt annak a felismerése, hogy a felelősség nem csupán néhány nemzetiszocialista bűnözőt terhel, hanem sok „normális” férfi és nő is elveszítette az emberségességét a náci korban – jelentette ki Volkmar Wenzel. A német nagykövet szerint a nacionalizmus és az antiszemitizmus a jövő útjában állnak.

Az emléknap legmélyebb értelme a holokauszt áldozatai előtti meghajlás, valamint a túlélők fájdalmának tisztelete, és őket azzal becsülik meg a legjobban, ha elhatározzák, hogy soha többé nem fordul elő hasonló – hangoztatta Volkmar Wenzel.

Elisabeth Ellison-Kramer, Ausztria budapesti nagykövete szintén németül azt mondta, hogy az osztrákok a múltjukra tekintettel különleges felelősséget viselnek az antiszemitizmussal szembeni harcban.

Aggasztónak nevezte egy friss európai uniós közvélemény-kutatás eredményeit: a megkérdezettek 85 százaléka mondta, hogy a zsidóellenesség a legnagyobb veszély. Folyamatosan foglalkozni kell a múlttal, azt feldolgozva – hangoztatta Elisabeth Ellison-Kramer.

Prof. Dr. Vajda Károly, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR–ZSE) rektora; Prof. Dr. Kovács M. Mária, történész (CEU); Mártonffy Marcell, a közép-európai irodalmak és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem docense és Prof. Dr. Jutta Hausmann, teológus (Evangélikus Hittudományi Egyetem, OR-ZSE) előadása után a program a Who Will Write Our History  című dokumentumfilm megtekintésével zárult. A filmhez Betlen János tartott felvezető előadást. (MTI, Mazsihisz)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Elhunyt Gát György filmrendező, producer
2024. Március 13. / 20:41

Elhunyt Gát György filmrendező, producer

Tudomány
A holokauszt nemzedékei – meghívó könyvbemutatóra