Mazsihisz elnök: a holokauszt nem kizárólag a zsidó közösség belügye

2019. Január 27. / 20:36


Mazsihisz elnök: a holokauszt nem kizárólag a zsidó közösség belügye

Az emlékezésnek univerzálisnak kell lennie, zsidóknak és nem zsidóknak, győztes és vesztes hatalmak képviselőinek közösen kell őszintén szembenézniük a valósággal – jelentette ki Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen, vasárnap a budapesti Goldmark teremben.

Közös rendezvényt tartott vasárnap, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem. A fővárosi eseményen az izraeli, a német és az osztrák nagykövet is felszólalt.

A rendezvény elején gyászima hangzott el a Dohány utcai zsinagóga kertjében, az Emmanuel Emlékparkban, a holokauszt áldozatainak emlékfájánál. Közös főhajtás és koszorúzás után az emlékezés köveit helyezték el ugyanott.

Fotó: Mohai Balázs / MTIFotó: Mohai Balázs / MTI

A Goldmark-teremben a beszédek sorát Heisler András, a Mazsihisz elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében azt hangoztatta, hogy a holokauszt nem kizárólag a zsidó közösség belügye, hanem az egész társadalomé, ezért az igazi szabadságot az jelenti, ha az emlékezés felelősségét az egész társadalom viseli, és egységesen fellép a történelemhamisítás ellen.

Az emlékezésnek univerzálisnak kell lennie, zsidóknak és nem zsidóknak, győztes és vesztes hatalmak képviselőinek közösen kell őszintén szembenézniük a valósággal – jelentette ki Heisler András.

A Mazsihisz elnöke felidézte, hogy közösségük hetvennégy éve minden esztendőben emlékezik „a 20. század borzalmaira”. Ezt még az egykori kommunista rendszer alatt is megtehették – jegyezte meg.

Heisler András kitért arra, hogy az Auschwitzból kiszabadított foglyok között csaknem kétszáz gyermek volt. Őket orvosi kutatásokban akarták felhasználni egerek és patkányok helyett – jelentette ki.

Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete angol nyelvű köszöntőjében azt hangoztatta, hogy kötelességük emlékezni, soha nem felejtenek. Azt mondta, nincs vigasz arra, amit a zsidóknak át kellett élniük.

Az izraeli nagykövet szerint az üldöztetések korszaka sokkal sötétebb volt annál, mint ami elképzelhető.

Kötelesség erőfeszítéseket tenni azért, hogy választ kapjanak a kérdésre, hogyan történhetett meg a holokauszt, és azért, hogy megtartsák „az örök esküt”: soha többé nem fordul elő hasonló – vélekedett Jószéf Amrani, hozzátéve: biztosítani szükséges, hogy egyetlen nemzet, nép se lehessen többé megsemmisítés célpontja.

Izrael budapesti nagykövete azt mondta, a félelem légköre, a bűnbakok keresése teret adott, hogy elterjedjen az az ideológia, amely gyűlöletet hirdetett, koncentrációs táborokat hozott létre.

Jószéf Amrani szerint a holokausztot semmivel sem lehet összehasonlítani: nincs olyan népirtás, amely ugyanannyira alávaló lett volna. Kötelesség elmondani az antiszemitizmus történetét – hangoztatta.

Volkmar Wenzel, Németország budapesti nagykövete német nyelvű beszédében kiemelte: nehéz Németországban újra meg újra szembenézniük azzal, hogy ők „találták fel” a holokausztot.

Kezdetben a németek többsége megtagadta az emlékezést, így védekezett a szégyenérzet ellen. A hatvanas-hetvenes években azonban elterjedt annak a felismerése, hogy a felelősség nem csupán néhány nemzetiszocialista bűnözőt terhel, hanem sok „normális” férfi és nő is elveszítette az emberségességét a náci korban – jelentette ki Volkmar Wenzel. A német nagykövet szerint a nacionalizmus és az antiszemitizmus a jövő útjában állnak.

Az emléknap legmélyebb értelme a holokauszt áldozatai előtti meghajlás, valamint a túlélők fájdalmának tisztelete, és őket azzal becsülik meg a legjobban, ha elhatározzák, hogy soha többé nem fordul elő hasonló – hangoztatta Volkmar Wenzel.

Elisabeth Ellison-Kramer, Ausztria budapesti nagykövete szintén németül azt mondta, hogy az osztrákok a múltjukra tekintettel különleges felelősséget viselnek az antiszemitizmussal szembeni harcban.

Aggasztónak nevezte egy friss európai uniós közvélemény-kutatás eredményeit: a megkérdezettek 85 százaléka mondta, hogy a zsidóellenesség a legnagyobb veszély. Folyamatosan foglalkozni kell a múlttal, azt feldolgozva – hangoztatta Elisabeth Ellison-Kramer.

Prof. Dr. Vajda Károly, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR–ZSE) rektora; Prof. Dr. Kovács M. Mária, történész (CEU); Mártonffy Marcell, a közép-európai irodalmak és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem docense és Prof. Dr. Jutta Hausmann, teológus (Evangélikus Hittudományi Egyetem, OR-ZSE) előadása után a program a Who Will Write Our History  című dokumentumfilm megtekintésével zárult. A filmhez Betlen János tartott felvezető előadást. (MTI, Mazsihisz)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek