Ma van a Goldmark-termünk névadójának halálozási évfordulója

Bécsben 1915. január 2-án hunyt el Goldmark Károly zeneszerző, aki egy lublini származású zsidó kereskedő és egy pápai zsidó kántor lányának házasságából született Keszthelyen 1830-ban. Róla nevezték el a Mazsihisz budapesti, Síp utcai székházában található, legendás hírű Goldmark-termet, ahol a II. világháború alatt az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) számos, a hivatásától eltiltott zsidó művésznek nyújtott fellépési lehetőséget.

Goldmark Károly Sopronban, majd Bécsben – többek között Joseph Böhmnél – tanult, pályáját pedig színházi hegedűsként kezdte Sopronban, Győrben és Bécsben.

Zeneszerzőként első komolyabb sikerét Sakuntala -nyitányával érte el 1865-ben. Az addig gyakran nélkülöző szerző ettől kezdve megtehette, hogy csak a zeneszerzésnek éljen, de az igazi sikert a Sába királynője  című operája hozta meg számára, amely máig a legismertebb és legnépszerűbb műve. 

A Sába királynője bécsi ősbemutatója 1875-ben volt, ezt követte egy év múlva a pesti Nemzeti Színház bemutatója, majd kilenc nyelven, harminc operaházban mutatták be még a szerző életében, többek között a New York-i Metropolitanben, Madridban, Szentpéterváron, Buenos Airesben, és az 1970-es évekig rendszeresen visszatérő repertoárdarabja volt a pesti operaháznak is. 

Egy anekdota szerint a bécsi bemutatón Goldmark édesanyja többször sírva fakadt, és hiába vigasztalták, hogy a fia éppen óriási sikert arat. Végül elárulta, hogy emlékei rendítették meg, mert ezeket a dallamokat nyolc éve meghalt férje énekelte a templomban.

Goldmark zenéje egyik iskolához sem kötődik, sok szempontból formakövető, konzervatív, de szívesen kísérletezik disszonáns hangzatokkal is. A német és a francia romantika, a francia nagyopera vagy a programzene hatása éppúgy fellelhető zenéjében, mint az olasz opera, főleg a bel canto, és ezen belül is Bellini öröksége. A verbunkos stílust éppúgy beépítette műveibe, amennyiben az megkívánta, mint keleti-orientalista motívumokat vagy éppen a zsidó liturgikus zenét. A Sába királynője templomi jelenetében például hagyományos zsidó liturgikus motívumokat is használ. 

Az idős Goldmark Károly (Forrás: Wikipédia)

Noha Goldmark operáit német nyelvű librettóra írta, életében és munkásságában is több szállal kötődött a magyar kultúrához. A kötődést fejezik ki például a Zrínyi című szimfonikus költeménye, Magyar ábránd  című zongoradarabja, és egyes darabjainak verbunkos-motívumai, valamint az is, hogy az 1848/49-es magyar szabadságharcban önkéntesnek jelentkezik, és apja, valamint fivérei is hívei a szabadságharcnak. Hosszú időn keresztül a legismertebb magyar zeneszerzőnek számított külföldön, és egészen a huszadik század közepéig jelentős helye volt a magyar kulturális életben. 

A Mazsihisz-székházában az ő nevét viseli az az előadóterem, amely a második világháborúban az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) művészakcióinak egyik legfontosabb helyszíne volt. A zsidótörvények miatt a színpadról letiltott művészek részvételével 1938 és 1944 között több mint 1500 előadást rendeztek a Goldmark teremben, többek között a Sába királynőjét is bemutatták. 

Goldmark Károlyt az utóbbi években Magyarországon és külföldön is egyre jobban felfedezik: a Sába királynője mellett hangszeres darabjait is több élvonalbeli művész kezdi felvenni repertoárjára, 2014 novemberében pedig Bécsben kétnapos konferenciát rendeztek halálának évfordulója alkalmából.

Szülővárosában, Keszthelyen róla nevezték el a művelődési központot, szülőházában pedig múzeumot nyitottak 2007-ben. 

Forrás: 
– Borgó András: „A zeneszerző, akit két nemzet vall magáénak. Goldmark-konferencia Bécsben”, Muzsika, 2015. január;
– Goldmark Károly: Emlékek életemből,  Zeneműkiadó, Budapest;
– Káldor Márton-Várnai Péter:  Goldmark Károly élete és művészete . Művelt Nép, Budapest;
– Mikusi Balázs: „A magyar Goldmark Károly száműzött gyönyörű dalműve – a Sába királynője fogadtatása Budapesten ”, Muzsika, 2015. július-augusztus.