Ma 53 éve hunyt el Seress Rezső, a szomorú „kisember”

2021. Január 11. / 20:36


Ma 53 éve hunyt el Seress Rezső, a szomorú „kisember”

A valaha felcsendült legszomorúbb dallam kiötlője minden bizonnyal maga is a legszomorúbb ember volt, aki valaha élt a Földön. Az élethez nem ragaszkodott, de a Kispipához és az oda tartozó örömlányokhoz és zsidó kisegzisztenciákhoz mindig hűséges maradt. 

Ma 53 éve hunyt el Seress Rezső, a Szomorú vasárnap szerzője, aki megátkozta az emberiséget. Egy korábban megjelent cikkünkkel emlékezünk!

Legszebb dalainak már a nyitó sorai is beszédesek: Én úgy szeretek részeg lenni, mert akkor nekem nem fáj semmi. Fizetek, főúr, volt egy feketém és egy életem, mit elrontottam én. És az életmű és a világ tetején: a Szomorú vasárnap.

Ezt nem is szükséges tovább idézni, és nincs az a vájtfülű irodalmi és zenei elemzés, amely valaha megfejthetné, hogy ez a két egyszerű szó együtt, mögöttük a gyötrően komor, vigasztalanul önmagát ismétlő és erősítő dallammal, hogyan tudta minden reménytelenségek végső kifejezőjévé tenni ezt a látszatra oly ártalmatlan, melankolikus slágert. Valami pokoli varázslat ül ezen az alattomosan fülbemászó számon, amely első akkordjától kezdve a hatalmába kerít minket és napokig nem enged el: olybá tűnik, Seress Rezső megátkozta benne az emberiséget.

A keserű, reménytelen elvágyódás dalnoka volt: „művészkarrierje” úgy kezdődött, hogy megszökött otthonról és beállt egy cirkuszba artistának: kis termetű volt és el akart rugaszkodni minden emberi köteléktől. Aztán egy próbán a mélybe zuhant, szinte csoda, hogy túlélte. Tovább menekült, színésznek állt, a városligeti Műszínkörben dolgozott és néha félrevonulva zongorázgatott magában.

Makacs rosszkedvét kitartó tréfacsinálással leplezte akkor is, amikor aránylag a legjobban ment neki, ezt a róla szóló anekdoták hosszú sora is tanúsítja. A ’20-as és a ’30-as évek fordulóján ontotta magából a dalszövegeket és a kedvét egyre komorabbra színezte a gazdasági válság és Európa, benne Magyarország és a Kulacs vendéglő egyre világosabban kirajzolódó jövője.

Ez az önmagát szórakoztató „kunsztja” végül színpadra került, később pedig segített neki, hogy olyan előkelő helyre kerülhessen zongorálni, mint a Dohány utcai Kulacs vendéglő. Így verekedte fel magát, átmenetileg, a középosztályba, miközben szerzeményeiért majd megőrültek az úgynevezett „alsóbb néposztályok”, a cselédek és az inasgyerekek: az ő egyszerű, de messze szálló vágyaik trubadúrja volt. A kicsik nagy hiteinek és szükségszerű, hatalmas csalódásainak dalköltője. Dalainak fájdalmas melankóliája egyedül arról tanúskodik, hogy ezt a világot nem a kicsik számára rendezték be.

Seress Rezső születésének 130. évfordulójára írt cikkünk / IDE KATTINTVA olvasható el.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Szerdócz Ervin főrabbi II. Anaklétosz pápa legendájáról
Nagy elődeink
Nagy elődeink: Dr. Steinherz Jakab (1856-1921)

Kommentek