Karácsony: a holokauszt hosszú, sötét árnyéka egész civilizációnkra rávetül

2021. Április 16. / 16:40


Karácsony: a holokauszt hosszú, sötét árnyéka egész civilizációnkra rávetül

A holokauszt hosszú, sötét árnyéka „mindannyiunkra, sőt, az egész civilizációnkra rávetül", de ennek a civilizációnak tovább kell élnie, a történtek súlyával és következményével – mondta Karácsony Gergely főpolgármester az Embermentők című szobor online avatóján pénteken. Mint mondta: a holokauszt  felfoghatatlanságának felfogását segíti a volt csillagos házak közelében felállított, az embermentőknek emléket állító alkotás.


Karácsony Gergely Facebook-oldalán azt írta: Kelemen Zénó alkotását eredetileg április 25-én avatták volna fel az Élet Menete Alapítvány szervezésében Újlipótvárosban, a járványhelyzet azonban ezt nem engedte. „De virtuálisan megemlékezünk azokról a hősökről, akik igazi nagybetűs Emberként viselkedtek a bajban" – tette hozzá, jelezve: a bejegyzéséhez mellékelt videója az online szoboravatás része. 

emb.jpgEmbermentők (Forrás: Kelemen Zénó/Facebook)

A videóban Karácsony Gergely arról beszélt, a járvány tombolásának idején is meg kell emlékezni nemcsak a holokauszt áldozatairól, de azokról a kiváló emberekről is, akik nem nézték tétlenül, hogy „embertársainkat egy őrült eszme nevében kíméletlenül a halálba küldjék". 

„Élt akkoriban több száz igaz ember Budapesten, akik egy elvadult világban életüket kockáztatva nem mérlegeltek, sokszor saját családi hátterüket, neveltetésüket, korábbi gondolkodásmódjukat felülírták azért, hogy segítsenek zsidó származású embertársaikon" – tette hozzá.  A főpolgármester úgy fogalmazott, a holokauszt „végtelenül nehéz örökség, amelynek tanulmányozása során az emberi lét leginkább kiélezett élethelyzeteivel szembesülünk". 

Karácsony Gergely szerint a holokauszt felfoghatatlanságának a felfogását segíti a volt csillagos házak közelében felállított, az embermentőknek emléket állító alkotás. Mint mondta, 1944-ben a nemzetközi védettség ellenére a nyilasok rendszeresen keresték fel az újlipótvárosi gettó túlzsúfolt házait, hogy a Duna-partra hajtsák és agyonlőjék az ártatlan embereket.

„A megrendítően valóságos történelmi térben áll az emlékezet és a képzelet alkotása" – jegyezte meg, kiemelve, hogy a holokauszt rémségeit bemutató elbeszélések, a kegyetlenségeket bemutató fényképek vagy a megrendítő filmrészletek „szembesítenek ugyan a múlttal, segítik feldolgozni a felfoghatatlan történelmi valóságot, de csak ritkán mutatnak reményt". 

Karácsony Gergely elmondta azt is, az embermentők emlékművének egymásra épülő tömbjei egy elképzelt ház falai, amelyek körülvesznek, zugokat képeznek és megvédenek. A biztonság érzése lehet a legfőbb remény annak, aki üldöztetést érez – jegyezte meg. Hozzátette: Kelemen Zénó alkotásában egy prizma töri meg az elképzelt házba érkező fényt, amelyre ha fény vetül, szivárványt alkot, „a szivárvány pedig maga az élet, maga a túlélés". 

„A méltó megemlékezés a holokauszt áldozataira és az embermentők tetteire nem csupán a múlt feltárása, a múltról való közös gondolkodás elvezet minket napjaink immár legfontosabb feladatához, egymás megértéséhez és megbecsüléséhez" – mondta a főpolgármester, aki köszönetet mondott az Élet Menete Alapítványnak, a szobor alkotójának, a civileknek és a XIII. kerületi önkormányzatnak, amiért „életben tartják az emlékezés lángját és hozzájárulnak ahhoz, hogy Budapest polgárai méltó módon emlékezzenek a hősökre, és erősítik ezzel a hitünket, hogy városunk most és mindörökké mindannyiunk közös otthona lehet".  

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án tartják, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

(MTI)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Élet + forma
Ez merész: megalkották a zsidó-afrikai konyhát
Ünnepek
Szerdócz Ervin főrabbi a Smini hetiszakaszról

Kommentek