Gyász: Elhunyt prof. dr. Haraszti György történész

Hetvenhat éves korában meghalt Haraszti György történész, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) volt tanszékvezető tanára, számos tudományos könyv szerzője, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont és az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány volt kuratóriumi elnöke. A szomorú hírt a Csányi5 közölte Facebook-oldalán.

Haraszti György közvetlenül a holokauszt után, 1947-ben született Nyíregyházán, ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyet a '67-es háború tett öntudatos zsidóvá, Scheiber Sándor kidusai pedig zsidó bölcsésszé, hatalmas történeti időszakokat átfogó tudású történésszé.

Azok, akik megmaradtak valahogy és úgy döntöttek, hogy mégis, mindennek ellenére élni akarnak, kétségbeesetten keresték egymást. És gyermekek születtek a meggyilkoltak nevein, a meggyilkoltak helyett, a meggyilkoltak emlékére. Emlékmécses-gyerekek. Ehhez a generációhoz tartozott Haraszti György is. 

Családját a holokauszt után még a kiépülő sztálinista diktatúra is kifosztotta és annak ellenére is óvatosan távol tartotta magát a bölcsészettudománytól, hogy már a középiskolai nagy versenyeket is sorra nyerte. Vegyész lett, kicsit disszidált Nyugatra, járt Izraelben, hazajött és szorgalmasan keresett tovább. Ezekben az években, a rendszer puhulásával párhuzamosan, az ő nemzedékében és a nála fiatalabbak között is elindult a „zsidó reneszánsz”. Kávéházakban, presszókban, a Rabbiképzőn, szerte Budapesten. Scheiber hallatlan filológiai felkészültsége lenyűgözte és elindította azon a pályán, amelyre valóban született. 

Haraszti György élettörténete mutatta meg, hogy mekkora pedagógus volt Scheiber rabbi. Minden sora, minden kiváló írása tanúság volt Scheiber professzor mellett. Sok-sok évszázad nagyívű történeti összegzéseinek és roppant alaposságú aprómunkáinak örülhetünk.

Haraszti György munkásságáért 2003-ban a Scheiber Sándor-díjban, 1996-ban pedig a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztje kitüntetés díjban részesült.

Emlékéből fakadjon áldás!