Október 13-án, a Klauzál téren avatták fel a pesti gettó áldozatainak emlékművét. Egy mindössze négy négyzetméteres korongot háromezer jelöléssel. Azoknak az emlékművét, akiknek a holtteste a világháború végén temetetlenül hevert a Klauzál téren, egyúttal mindazoknak az emlékművét, akik átélték, túlélték azt a 40 napot, amikor a Klauzál teret és a környékét hivatalosan is gettónak nevezték, de valójában a poklok pokla volt. Egyúttal a főváros történetének rövid ideig tartó, ám kitörölhetetlen szégyenfoltja.
"Felavattuk a pesti gettó-emlékmű második ütemét a Klauzál téren, a gettó egykori központjában. Nekünk, mai magyaroknak a holokauszt, benne a pesti gettó története nem kizárólag a közeli múlt egy különösen fájdalmas eseménye, hanem egyetemes erkölcsi mérce, amely azt parancsolja: ne maradjunk soha többé tétlenek az újabb kirekesztések, megbélyegzések, gyűlöletkeltések láttán – számolt be az eseményről Facebook-oldalán Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere.
És hogyha ehhez az erkölcsi mércéhez mérjük magunkat, akkor annak kimondása is elkerülhetetlen, hogy a holokauszt velünk, magyarokkal történt, és fájóan nagy részben mi magunk, mi magyarok követtük el. Ez a mi történelmünk, és ezt nekünk nem elfedni, nem relativizálni kell, hanem tanulni belőle.
Ami itt történt, arra nincsenek szavak. Miközben, csak a szavak maradtak. És a tanulság, hogy a pusztítás szavakkal és gyűlölettel kezdődött.
Egymás felé fordulva kell tehát kimondanunk és világossá tennünk mindennapi cselekedeteinkben, hogy a megbélyegzésnél, a széthúzásnál erősebb a megértés és az összetartozás. Hogy különbözőségünkkel nem gyengítjük, hanem erősítjük egymást. És erősítjük a nemzetet, erősítjük a városunkat is, amely különleges sorsközösségbe sodor össze bennünket." – fogalmazott a főpolgármester.
