Élet Menete: Annál rosszabb nincs, mint csöndben maradni vész idején

Budapesten mintegy 5-6 ezren vettek részt ma délután a 19. Élet Menetén, amellyel a szervezők idén a II. világháborúban munkaszolgálatosként besorozott üldözöttek és áldozatok emléke előtt tisztelegtek. A menet ezért most a Koltói Anna téren lévő munkaszolgálatos emlékműtől indult a Bethlen téri munkaszolgálatos emlékműig, ahol a résztvevők elhelyezték az emlékezés köveit.

– Hatalmas megtiszteltetés, hogy csatlakozhatom önökhöz az Élet Menetén – mondta magyarul Katharina von Schnurbein, a 19. Élet Menete díszvendége, az Európai Bizottság (EB) által az antiszemitizmus elleni harc és a zsidó élet támogatására létrehívott testület vezetője a Koltói Anna téren felállított színpadon.

Katharina von Schnurbein

A mintegy 5-6 ezres tömeg tapssal honorálta a magyar szót, majd az EB koordinátora a beszédét angolul folytatva azt mondta: a holokauszt európai tragédia volt, de lokálisan történt meg, és a soá nem a gázkamrákban kezdődött el, hanem évekkel korábban, a zsidóság ellen a mindennapokban és a közéletben folytatott uszítással és gyűlöletkeltéssel.

– Életem eddigi legnagyobb megtiszteltetésének tartom – jelentette ki –, hogy németként és nem zsidóként részt vehettem annak a stratégiának a kidolgozásában, amelyet az Európai Unió az antiszemitizmus ellen és a zsidó élet támogatására hozott létre. 

Katharina von Schnurbein megjegyezte: örömmel tölti el, hogy a tagországok, így köztük Magyarország is elkészíti a saját nemzeti stratégiáját az EU stratégiájának szellemében. 

– Miképpen a magyar kormány elkészíti a magyar nemzeti stratégiát az antiszemitizmus ellen – mondta Katharina von Schnurbein –, ugyanígy minden tagországra számítunk ebben a munkában, mert olyan Európai Uniót akarunk, amely mentes a rasszizmustól és az antiszemitizmustól. Ezért számítunk a kormámyokra, a civil szférára és a zsidó közösségekre is.

A rendezvényen beszédet mondott David Pressman, az Egyesült Államok Budapestre akkreditált nagykövete is, aki azt emelte ki: fontos újra és újra elmondani, hogy mi történt a holokauszt során, fontos megemlékezni a megölt milliókra és arra a felbecsülhetetlen veszteségre, amelyet a meggyilkolásuk okozott, nagyon fontos kiemelni a felszabadítók szerepét és elítélni a náci bűnösöket is, de ugyanilyen fontos volna megérteni azt a hallgatást, amely a holokasztot övezte.

David Pressman

– A haláltáboroktól nem messze élő polgári lakosság tudhatta, hogy mi történik, az emberek hónapokon át érezhették a krematóriumokból felszálló füst szagát, és mégis hallgattak. Fontos volna megértenünk, hogy miért, mert nemcsak az áldozatokra, a hősökre és a tettesekre kell emlékezni, de meg kellene értenünk az emberek passzivitását, közönyét is – mondta David Pressman. 

A nagykövet arra hívta fel a figyelmet: az emberek passzívak maradtak, és tétlenül nézték, hogy a szomszédjukban lakó zsidók soha nem térnek vissza. Hozzátette: emlékezni kell az olyan embermentő hősökre, mint Raoul Wallenberg vagy Carl Lutz és Szenes Hanna, tudni kell, hogy milyen rettenetes bűnöket követett el Hitler, Mengele és a többi náci vezető, de azt is meg kellene érteni, hogy a tömeg miképpen vált a bűnök cinkosává a hallgatással. 

David Pressman kifejtette: habár az Élet menete a megemlékezések része, ugyanakkor ez a rendezvény alkalmat teremt az összefogásra és a kiállásra egyaránt, azaz be kell vonni az ilyen sétákba azokat is, akikkel nem vagyunk egy véleményen és ki kell állnunk a  kiszolgáltatottakért, s ki kell állnunk azon gyűlölködől ellen, akik az embereket megpróbálják megosztani különböző embercsoportok dehumanizálásával.

Jákov Hadas-Handelsman

David Pressmanhoz hasonlóan a passzív, hallgatag tömeg szerepére fókuszált beszédében Jákov Hadas-Handelsman, Izrael állam budapesti nagykövete, aki kiemelte: az antiszemitizmus elleni fellépésben az oktatásnak van fontos szerepe, hiszen a mai fiatalságnak is meg kell tudnia, hogy milyen bűnöket követtek el a holokauszt idején. 

Az oktatásban és a felvilágisításban kiemelte a még köztünk élő szemtanúk, holokauszttúlélők szerepét, mert nagyon fontos – hangsúlyozta a nagykövet –, hogy az emberek maguktól a szemtanúktól hallják a történetet, azoktól, akik élő tanúságtevői a borzalmaknak.  

Jákov Hadas-Handelsman idézte Angela Merkel egykori német kancellárt, aki a nácik hatalomra jutásának 80. évfordulója alkalmából azt mondta: a nácik azért kerülhettek hatalomra, mert a németek többsége csöndben maradt. A nagykövet ennek kapcsán úgy fogalmazott: mivel napjainkban is jelen van az antiszemitizmus és a gyűlölet, a társadalomban tapasztalható, passzív csönd óriási károkat okoz, mert – mint megjegyezte – annál rosszabb nincs, mint csöndben maradni vész idején, amikor jogtiprás történik. 

Jákov Hadas-Handelsman a beszédét azzal zárta: köszönet azoknak a hősöknek, akik a holokauszt során nem hallgattak, hanem tevékenyen részt vettek az emberéletek megmentésében.

A három szónokon kívül a téren beszédet mondott Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke is, aki azt mondta: az idei menet azért állít emléket a munkaszolgálat áldozatainak, mert róluk kevés szó esik. Holott a második világháborúban több mint százezer zsidó és nem zsidó emberrel végeztettek munkaszolgálatot, és közülük mintegy 60 ezren vesztek oda az embertelen körülmények és bánásmód miatt. 

Verő Tamás főrabbi megfújja a sófárt

Beszédet mondott továbbá Totha Péter Joel tábori főrabbi és dr. Verő Tamás főrabbi, valamint Michel Gourary, az Élet Menete nemzetközi szervezetének európai igazgatója. A rendezvényen megidézték a múlt hónapban elhunyt Chajim Topol színész emlékét, akit a Hegedűs a háztetőn című musicalfilm tett világhírűvé és Izrael leghíresebb színészévé. 

Lejátszották továbbá Itzik Cohen izraeli színésznek a budapesti menet résztvevőihez intézett üdvözlő üzenetét. (Itzik Cohent az izraeli Fauda című sikersorozatból ismerhettük meg a Sin Bét belbiztonsági szolgálat egyik főtisztjének, Gabinak a szerepében.) 

A Koltói Anna téren ismert művészek álltak színpadra: a moderátor Csonka András színművész volt; a közönség hallhatta a Hamsa zenekar játékát; Koltai Róberttől A Dunánál című József Attila verset; Csuja Imre színművész pedig Kirschner Péter gitárjátékával kísérve énekelt egy Bródy János-szerzeményt. 

A menet a sófár hangjaira indult el a Bethlen Gábor térre a Fiumei úton és a Rottenbiller utcán át, az élen holokauszttúlélők haladtak, köztük Kardos Péter főrabbi. Útközben egy-egy helyszínen a Lauder Javne Iskola és a Radnóti Miklós Gimnázium tanulóinak produkciói hangzottak el.

Az emlékezet kövei a Bethlen téren

A résztvevők között volt Heisler András, a Mazsihisz elnöke, dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezetője, Mester Tamás, a BZSH elnöke, ott voltak a menetben külföldi diplomaták és hazai politikusok, ismert írók, zenészek és képzőművészek, s feltűnt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is. A hatalmas tömeg a kordonokkal lezárt Bethlen téren a munkaszolgálatosok emlékművénél helyezte el az emlékezés köveit.