Egy magyar zsidó nő volt a magyar sport első világbajnoka

A Budapesten zsidó családban született Kronberger Lili műkorcsolyázó 115 évvel ezelőtt, 1908. január 26-án megszerezte a magyar sport első világbajnoki aranyérmét a csehországi Opavában. A kor viszonyaira jellemzően a korabeli magyar sajtó egy része azzal próbálta kisebbítenie érdemeit, hogy voltaképpen vetélytársak nélkül versenyez – ami abban az értelemben igaz volt, hogy a műjégpályát szinte kizárólag férfiak uralták. Kronberger Lili érdemei azonban: elévülhetetlenek.

Kronberger Lili a női műkorcsolyázás úttörője, a magyar sport első világbajnoka négyszeres műkorcsolyázó világbajnok ma 130 éve, 1890. november 12-én született Budapesten polgári zsidó családban. Az első nők egyike volt, aki műkorcsolyázásra adta a fejét.

A zsidó sportolók nemzetközi „Hírességek Csarnokában" számon tartják az 1890-ben budapesti zsidó családban Kronberger Erzsébet Lívia néven született műkorcsolyázót, aki Kronberger Lili (más forrásokban: Lily) néven írta be magát a magyar sporttörténelembe. 

Hiszen Kronberger Lili nemcsak 1908-ban szerezte meg a magyar sport első világbajnoki aranyát, de 1908 és 1911 között a világbajnokságokon további négy alkalommal állhatott a dobogó tetejére. Sőt, egy másik érdekesség is fűződik a nevéhez: ő volt az egyik első úttörője a zenei kísérettel előadott műkorcsolyázásnak, méghozzá Kodály Zoltán ihletésére. Ugyanis amikor Kronenberg Lili a házasságkötése miatt a visszavonulást tervezte, az élete utolsó bécsi világbajnoki versenyén Kodály Zoltán ötletére zenei kísérettel búcsúzott a versenyzéstől.

A magyar sport első világbajnoka 1911-ben ment férjhez dr. Szent-Györgyi Imre bíróhoz, akivel 1943-ig éltek együtt. Kronberger Lili 1974-ben, 83 évesen hunyt el, sírja a budapesti Farkasréti-temetőben található.

Emlékezzünk rá szeretettel és büszkeséggel!

(Fotók: Nőkért.hu)