Nyolcvan évvel ezelőtt több száz újságírót, ügyvédet, üzletembert, művészt deportáltak a Csepel-szigeten lévő Horthyliget gyűjtő- és internálótáborba. A NÜB Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete és Budapest főváros vezetése közösen adja át Varga Tamás szobrászművész alkotását a Boráros téren április 16-án, kedden reggel 9 órakor.
A magyarországi közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen, hogy 1944-ben Budapesten is működött gyűjtő- és internálótábor, méghozzá a Csepel-szigeten Horthyliget néven. Az újságok vezető munkatársait, ügyvédeket, bankárokat, cégvezetőket, művészeket tartottak ott fogva teljesen ártatlanul, hiszen a „bűnük” mindössze a zsidó származásuk volt. A volt Weiss Manfréd Művek egyik gyártelepén létrehozott, 1944 tavaszától 1944 késő nyaráig működő táborban összesen több mint 700 ember raboskodott, közülük mintegy kétszáz ártatlan embert Auschwitzba deportáltak.
A felállítandó emlékjel. Varga Tamás szobrászművész alkotása
Annak érdekében, hogy tábor emléke és az áldozatok emlékezete ne merüljön feledésbe, Kácsor Zsolt, a Mazsihisz munkatársa és dr. Schiffer János, a NÜB elnöke kezdeményezésére emlékmű készült.
A mű Varga Tamás szobrászművész alkotása: a füzetborító lapot idéző, nagy méretű fémlapok Mózes két kőtáblájára emlékeztetnek, amelyekre gyerekírással vésték föl a neveket. Varga Tamás elképzelése szerint az emlékjel anyaga azért alumínium, mert az említett Weiss Manfréd gyárban is alumíniumot használtak a repülőgépekhez; továbbá azért készült iskolai kézírással a névsor, mert az fogalmazódott meg a szobrászművészben: volt-e értelme ezeknek a szegény embereknek olyan szépen megtanulniuk írni, ha úgyis megölték őket…
Az emlékmű nyilvános avatására szeretettel várnak minden emlékezőt április 16-án, kedden reggel 9 órakor a főváros holokauszt-megemlékezésén a Boráros téren.
