A neológia és a magyar kultúra: portrék a magyar kultúra napján

A neológ zsidóság épp annyira társadalmi, mint vallási képződmény. Az egyenjogú, büszke, magyar zsidóság irányzata is, olyan irányzat, amelyet a liberális nacionalizmus szelleme éltet a 19. század óta. Lőw Lipót szelleme, Bernstein Béla és Schweitzer József szelleme. 

Lőw Lipót
„Ebben az időben, amikor még a Kossuth-szakáll viseléséért is büntetés járt, Lőw Lipót zsinóros mentében és rámás csizmában tartotta a szertartásokat, amiért a szegediek hamarosan csizmás rabbiként emlegették. Amikor 1851-ben felszólították, hogy szentbeszédeit előzetesen mutassa be a cenzornak, ő az Ószövetséget tette le az elképedt hivatalnok asztalára. Szemtelenségéért internálták, de megtörni nem tudták. Ebben az évben betegségben meghalt fiatal felsége, s a rabbi immár hét gyermekével egyedül maradt. Két esztendő múlva nősült újra, egy szabadságharcban meghalt zsidó honvéd özvegyét, Redlich Babette-et vette el, aki szintén hét gyermekkel ajándékozta meg”.

Lőw Lipót

Nyáry Krisztián írta ezt Szeged nagy rabbijáról, „a neológia atyjáról”, Lőw Lipótról, akinek nacionalizmus, szabadság és befogadás egyek voltak, mint Petőfi Sándornak is. Villámgyorsan tanult meg magyarul és vált a magyar ügy, a felvilágosult vallásosság képviselőjévé egyszerre. A 19. az eszmék százada volt és őt eszmék vezették, inkább repítették. A liberális nacionalizmus zsidó hívei az ő utódai mind.

Bernstein Béla
Az ő szellemi utóda a Rabbiképzőn avatott Bernstein Béla is, akiről az a két mondat áll egymás mellett a Wikipediában, hogy: „a magyar zsidók szabadságharcbeli története volt, melyről készült monográfiája először 1898-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján jelent meg. 1944 tavaszán deportálták Auschwitzba és ott mártírhalált halt”.

Megünnepelte a Lőwöt hevítő liberális nacionalizmust, aztán a nácizmus elpusztította. Az ő története átível az emancipáció aranykorától a végső kitaszítottságig, annak példája. A Biblia magyar fordítója, akiről a magyar állam lemondott, halálba küldte. Utána újra kellett építeni a magyar zsidó identitást és volt is erre pár nagy rabbi Benoschofsky Imrétől Scheiber Sándoron át Schweitzer Józsefig. 

Schweitzer József
Schweitzer rabbi hosszú időn keresztül, országos főrabbiként a magyar zsidók mindenki által elfogadott „nagykövete” volt. Ebben a minőségében tolmácsolta „a magyar zsidóság üzenetét” 1992-ben a Magyarok Világszövetsége kongresszusán, vont párhuzamot az akkori miniszterelnök, Antall József szintén a kongresszuson elhangzott szavait idézve, Izrael és Magyarország között, ahogy Izrael minden zsidó hazája, legalábbis lehetőségként, úgy lehet Magyarország is minden magyar, közöttük elszármazott magyar zsidók hazája.

A magyarrá vált zsidóság nyelvében, kultúrájában vált magyarrá, ha erre emlékezünk, saját múltunkra emlékezünk a Magyar Kultúra Napján.