Heisler András: Fantasztikus tíz év van mögöttem, de most megkönnyebbültem

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Heisler András e héten vasárnap távozik posztjáról, mivel kitelt az a két ciklus, amelyet a Mazsihisz elnöki székében tölthetett. A búcsúzó elnök tegnap a JCC Budapest – Bálint Házban beszélt az elmúlt tíz év sikereiről és kudarcairól, örömeiről és szomorúságairól, majd Rangos Katalin újságíró és a közönség kérdéseire válaszolt.

Heisler András elöljáróban összefoglalta az elmúlt tíz évből azokat a momentumokat, amelyeket ő maga sikerként és kudarcként könyvel el. Mint mondta, fantasztikus kihívások érték, különleges barátságokra és még különlegesebb tapasztalokra tett szert.

Az államfőkkel, kormányfőkkel való találkozások sorából kiemelte Ferenc pápát, akivel ötször volt alkalma találkozni; a Macron francia elnökkel a Kozma utcai zsidó temetőben való, igen közvetlen hangulatú beszélgetését; a Budapesten járt Angela Merkellel való megbeszélését, valamint Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor miniszterelnököknek a Síp utcai székházban tett, közös látogatását. Ez utóbbiról szólva azt mondta: mivel éppen akkoriban zajlott a Soros-ellenes kampány, és ő maga nagyon sok telefont kapott aggódó zsidóktól, a két miniszterelnök előtt a Goldmark-teremben tett egy-egy udvarias, de kritikus mondatot. Orbánnak azt mondta, hogy nem jó, ha a zsidók félnek, mert fel akarta hívni a kormányfő figyelmét a Soros-ellenes kampány visszáságaira; Netanjahunak pedig a Zsidó Állam és a diaszpóra viszonyával kapcsolatot tett ugyancsak udvarias, de ugyancsak kritikus megjegyzést. 

Heisler András

Heisler András hozzátette: roppant érdekes volt, hogy két évvel a történtek után éppen azok bírálták leghevesebben a kormányfők előtt elmondott beszéde miatt, akik a beszéd elhangzását után a leglelkesebben üdvözölték.  

Mint mondta, büszke arra, hogy a hazai zsidó felekezetek közül a Mazsihisz a legtranszparensebb szervezet, hiszen működése, gazdálkodása átlátható, a vezetők választása pedig demokratikus módon történik. Éppen ez a büszkeség az, amit elnöki korszakában tudatosítani szeretett volna a magyar zsidó közösséggel, hiszen (mint fogalmazott) nekünk, magyar zsidóknak van mire büszkének lennünk ebben az országban, amelynek a gyarapodásához, fejlődéséhez a magyar zsidó közösség jelentős mértékben járult hozzá.

Rangos Katalin kérdésére, miszerint milyen jelzővel írná le a tíz éves Heisler-korszakot, az elnök azt mondta: ez a nyitottságra, az átláthatóságra és a befogadásra való törekvés időszaka volt. Ezt támasztja alá, hogy az ő elnöksége alatt lettek társult tagok a progresszív zsidó szervezetek, a Szim Salom és a Bét Orim. Ez utóbbiak kapcsán azt mondta: mivel ő maga nem vallástudor, annak idején két nagy tekintélyű rabbit, Schweitzer Sándort és Schőner Alfrédot kérdezte meg arról, hogy a progresszív zsidók szerintük zsidóknak számítanak-e. A két rabbi egybehangzón azt mondta: lényeges eltérés a progresszívok, valamint a neológok és ortodoxok között, hogy míg a neológia és az ortodoxia szerint a Tóra az Örökkévaló műve, alkotása, ajándéka, a progresszívok szerint a Tóra emberi közreműködéssel íródott. Ám a progresszív zsidók ettől a különbségtől eltekintve ugyanolyan zsidóknak tekinthetők, mint a neológok és az ortodoxok – foglalta össze a két rabbi véleményét Heisler András.

A kudarcok között értékelte a világi vezetés és a rabbikar között kialakult feszült helyzetet, s ennek kapcsán megjegyezte: őszintén reméli, hogy az utóda, aki tiszta lappal indul elnökként, képes lesz kezelni és megoldani a konfliktust. Az ellentét gyökeréről azt mondta: a világi vezetés nem hajlandó együtt dolgozni a rabbitestület által megválasztott  vezetővel, a szóban forgó főrabbi ugyanis nyilvánosan becsmérelte a Mazsihiszt, az elnök személyét, s emiatt a szervezet megszűntette a munkaviszonyát. A rabbi munkaügyi pert indított, amelyet első és másodfokon is elvesztett. Heisler Azt mondta: nem érti, hogy ehhez az emberhez miért ragaszkodik a rabbitestület, de vasárnaptól, ha nem ő lesz a világi vezetés elnöke, talán konszolidálódik a helyzet. 

Ugyancsak a kudarcok között emlegette azt a belső széthúzást és belső árulást, amely egy internetes portálban csúcsosodott ki, amely elfogadhatatlan stílusban gyalázta, becsmérelte a Mazsihiszt, annak vezetőit, több rabbiját és több dolgozóját. Heisler kitért arra: megdöbbentette, amikor kiderült, hogy ezt a gyalázkodó honlapot éppen a tizenöt fős, legszűkebb bizalmasai köréből is ellátják információkkal. Ez akkor derült ki, amikor a bizalmasi körnek küldött levelei igen gyorsan az említett portálon landoltak. Ezt árulásnak minősítette, de később igyekezett úgy felfogni, hogy sokat tanult belőle, azaz gyarapodott általa az emberi jellemeket illetően.

Ligeti András, a World Jewish Congress magyarországi vezetőjének kérdésére, miszerint mit javasolna az utódjának a nemzetközi porondon való közszerepléseket illetően, az elnök azt válaszolta: az a legfontosabb tanácsa, hogy a Mazsihisz elnöke a nemzetközi diplomácia világában legyen természetes, ne viselkedjen úgy, mint aki a pozíciójából fakadóan szerepet játszik, hanem legyen bátran önmaga. Ez az emberi természetesség, nyíltság és póztalan viselkedés az, amit a nemzetközi diplomáciaban nagyra tartanak – mondotta.

Rangos Katalin azon megjegyzésére, hogy megkönnyebbültnek tűnik, Heisler András azt mondta: valóban megkönnyebbült, mert habár fantasztikus tíz év van mögötte, ugyanakkor folyamatosan nagy volt rajta a nyomás. Minden reggel 4-kor ket, hogy reggel 6-ig megválaszolja az e-mailjeit, utána az édesanyjával reggelizett szertartásosan, majd következett a Síp utca, ahol nem napi nyolc, hanem sokkal több órát dolgozott. Ez elfárasztja az embert, mondta, ugyanakkor hozzátette: valószínű, hogy az erős nyomás egy ideig még hiányozni is fog, hiszen nem tudja magát úgy elképzelni, hogy jövő hétfő egy fotelben üldögél, ennél sokkal aktívabb ember. 

Fotók: Mónus Márton via Bálint Ház