Édes-mézes új évet, avagy skajach a Frankel-körzetnek!

2023. Szeptember 19. / 17:58


Édes-mézes új évet, avagy skajach a Frankel-körzetnek!

A budai Frankel Leó úti zsinagóga körzet hihetetlenül nagyszabású ünnepséget rendezett Ros Hásáná alkalmából. A Városmajorban tartott rendezvényen csaknem ezren vettek részt, ami részint óriási elismerés a Frankel vezetésének és a szervezőknek, másrészt örömteli esemény a teljes magyar neológ zsidóság számára.

A Frankel Leó úti körzet az idei zsidó újév megünneplését illetően igencsak kitett magáért: a budai kile (amelynek rabbija dr. Verő Tamás főrabbi, kántora dr. Nógrádi Gergely főkántor, világi elnöke pedig Tordai Péter) a városmajori színpadon szervezett nagyszabású újévi rendezvényt.

Fotók: Verő Bán Linda Facebook oldalaFotók: Verő Bán Linda Facebook oldala

A Frankel közössége és a magyar zsidóság egésze büszke lehet rá, hogy a körzet vezetésének, a szervezőknek, az aktivistáknak, s nem utolsó sorban a lelkes résztvevőknek köszönhetően csaknem ezren köszöntötték az 5784-es zsinagógai évet.

Nagy skajach mindenkinek, akinek ebben a munkában része volt, egyúttal édes-mézes új évet kívánunk a Frankel-körzet tagjainak!

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük dr. Verő Tamás főrabbi ünnepi tanítását.

A mi döntésünk, hogy keressük, és megtaláljuk a számunkra örömteli pillanatokat”


Boldog az ember, aki nem járt gonoszok tanácsán, sem vétkesek útján nem állt, sem csúfolók ülésében nem ült; hanem az Örökkévaló tanában telik kedve és az ő tanáról elmélkedik nappal és éjjel. Olyan lesz, mint vízerek mellé ültetett fa, mely gyümölcsét megadja a maga idejében, és levele nem hervad el; És mindenben, amit tesz, szerencsés lesz.” Ezekkel a szavakkal kezdődik a zsoltárok könyvének első fejezete.

Vallásokat, filozófusokat, tudományos kutatókat és talán minden embert egyaránt foglalkoztat a kissé közhelyes, de annál nehezebben megválaszolható kérdés: 

mi a boldog élet titka?

Mindenki gondoljon most három dologra, ami bosszantja őt, aztán három dologra, ami aggasztja. Nem hiszem, hogy nagyon kellett törni a fejünket a válaszon, inkább csak válogatni a hosszú listáról az idegesítő szomszédtól kezdve a globális felmelegedésig.

De ha azt mondom, hogy most mindenki gondoljon három olyan dologra, amelyek igazán örömteli perceket okoznak, olyan tevékenységeket, amelyek pozitív energiával töltenek fel, azon már többet kell töprengenünk és rövidebb listáról válogatnunk.

A héber „szimcha ”, azaz öröm szó sokszor szerepel a szent szövegekben ünnepeink kapcsán, mint például szukot nevéhez fűződve: zmán szimháténu (örömködésünk ideje), szimhat tora – a tóra örömünnepe, az esküvőkön a 7 áldás egyike: „kol szászon vekol simhá, kol hátán vekol kálá , vagy akár a jól ismert dal: „micvá gádolá lihiot beszimhá” , vagyis nagy micva örömben lenni.

U gyanakkor az „oser ” szó, melynek jelentése boldogság, csak elvétve szerepel az írásokban. Vajon miért tulajdonít a zsidóság sokkal nagyobb jelentőséget az örömteli létnek, mint a boldogságnak? Egyáltalán mi a különbség közöttük?

A híres író, J. D. Salinger, úgy fogalmazott, hogy a boldogság szilárd halmazállapotú, az öröm pedig folyékony.... Én, úgy fogalmaznék, hogy a boldogság inkább egy belső attitűd, amit bentről kifelé sugárzunk, míg az öröm külső hatásra, kintről halad befelé. Talán a zsidó hagyományban a simha , vagyis az öröm, azért hangsúlyosabb, mert azt tudjuk befolyásolni. 

A mi döntésünk, hogy keressük, és megtaláljuk a számunkra örömteli pillanatokat. 

Elmehetünk zsidó közösségi ünnepségekre, hallgathatunk zenét otthon vagy koncerten, utazhatunk, sportolunk, finomakat ehetünk, támogathatunk jótékonysági szervezeteket vagy éppen feltöltődhetünk a természetben.

De vajon ebből az következik-e, hogy a boldogságunkat viszont nem tudjuk befolyásolni? Csak az ideig-óráig tartó örömteli pillanatokat?

A Harvard egyetemen végezték el az eddig leghosszabb, 85 éve tartó kutatást, az emberek boldogságáról. Jelenleg Robert Waldinger pszichiáter és egyben zen pap vezeti, aki összefoglalta, milyen következtetésre jutott a 724 ember életútjának tanulmányozásában. A kutatók végig követték az egész életüket, ahogy némelyikük végig járta a társadalmi ranglétrát lentről egészen a csúcsig, vagy éppen fordított irányba. Beszélgettek velük otthonukban, nyomon követték az egészségi, fizikai és lelki állapotukat, karrierjüket, szerelmi és családi életüket, videóra vették őket, amint családtagjaikkal beszélgetnek. De mivel a boldogság nem mérhető és mértékegysége sincs, egy egyszerű módszert alkalmaztak. 

Tanulmányozták visszamenőleg az emberek helyzetét amikor 50 évesek voltak. Visszakeresték hogyan éltek, miket csináltak, milyen volt a szociális életük, és azt vizsgálták, hogy életük mely területén, milyen tényezők vetítették előre leginkább azt, milyen időskoruk lett. Keresték azt a közös pontot azokban az emberekben, akik idősebb korban könnyen vették az esetleges betegségeket, aktívak maradtak és meg voltak elégedve az életükkel. Életük távol sem volt gondtalan, de sokkal könnyebben képesek voltak megküzdeni a nehézségekkel, mint kortársaik.

Kiderült, hogy nem az anyagi helyzet, nem is a koleszterinszint, nem a munkájukban elért sikerek, nem az étkezési szokásaik, de még csak nem is a fizikai állapotuk mutatott előre a jövőbe.  Az egyetlen tényező, ami egyértelműen kihatott a későbbi életükre, az az volt, mennyire voltak 50 évesen elégedettek az emberi kapcsolataikkal. Az egyértelmű üzenet, amire a kutatók jutottak, hogy az emberek boldogságának és egészségének kulcsa a minőségi emberi kapcsolataikban rejlik. Itt fontos megjegyezni, hogy nem a kapcsolatok mennyisége, hanem a minősége számított, hiszen közismert tény, hogy tömegben, napi 1000 like-ot kapva is lehet magányos az ember. Külön kiemeli a kutató, hogy a minőségi emberi kapcsolat nem zárják ki a veszekedéseket, amíg a két ember bizalmi kapcsolatban van és számíthatnak egymás támogatására.   

Persze álszentség lenne azt állítani, hogy az anyagi, materiális javak nem járulnak hozzá nagyban egy kiegyensúlyozott élethez, sőt, a boldogsághoz is közelebb tudnak vinni. Mint említettem, az oser héber szó aleffel az elején, boldogságot jelent.

Azonban ájin-nal írva a jelentése: gazdagság. Hangzásra szinte teljesen egyeznek (csak a keleti zsidók tudnak különbséget tenni a két betű kiejtésénél), így az „oser v’oser ” szópáros összenőtt és közkedvelt esküvői jókívánság lett, sőt, még a mesék világába is beépült a „boldogan éltek még meg nem haltak” héber megfelelőjeként.

Ezekben a pillanatokban köszönt be az 5784. zsidó esztendő. Szenteljük ezt az évet az emberi kapcsolataink elmélyítésére. 

Tudatosan törekedjünk az aktív közösségi életben való részvételre, figyeljünk oda egymásra, töltsünk több időt a kellemes dologokkal, és kevesebbet a bosszankodással. És bár a Harvard egyetem professzorai nem pont erre a következtetésre jutottak, nekünk azért mindkét oser v’oser ből jusson bőven.  

Ehhez kérem most az Örökkévaló áldását. 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi korunk Kórách-jelenségéről
Zsidó világ
Héber Imre klub: Zsidó mondák, legendák és gondolatok
Zsidó világ
„Vedd a botot és gyűjtsd egybe a községet...”