Biztatás a jelennek, reménysége a jövendőnek – az Európai Örökség részévé válik a Dohány Zsinagóga

A Dohány utcai Zsinagóga, a magyar zsidóság legfontosabb épülete hivatalosan is az európai örökség részéve válik.

A tegnap esti bejelentés szerint Magyarországról, hazánkból idén a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Dohány utcai Zsinagóga válik az Európai Örökség részévé, az európai önazonosság hivatalosan is kitüntetett helyszínévé.

Az Európai Unió által kiadott elismerés, amely a világörökségi minősítés mintájára jött létre, a kitüntetett helyszíneknek az európai kulturális önazonosság alakulásában betöltött szerepét díjazza elsősorban és a Dohány utca ebből a szempontból is tökéletes választás.

A zsinagóga a magyarországi zsidóság magyarrá válásának legfontosabb, legnagyszabásúbb emlékműve, a magyar zsidóság és a teljes nemzet felívelő korszakának szülötte, egyszerre ihleti a zsidó hagyomány, a magyar nemzeti ébredés és az európai felvilágosodás öröksége.

A hagyományt és a modernitást ötvöző neológia reprezentatív épülete nem csak emlékeztet a zsidó és nem zsidó magyarok együttélésének legtermékenyebb fél századára, de tovább is viszi ezt a hagyományt a jövőbe, ezt a folytonosságot szimbolizálja, hogy a magyar zsidóság egyenjogúsítása után éppen 150 évvel vált legfontosabb épülete az európai kulturális örökség részévé.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke szerint mindannyian büszkék lehetünk rá, hogy egy budapesti zsinagógaépület az első zsidó helyszín, amely az európai örökségi elismerésben részesült, s amely 1859-es átadása óta aktív hitélet színtere.

Frölich Róbert országos főrabbi, a Dohány utcai zsinagóga rabbija úgy fogalmazott, hogy a Dohány utcai Zsinagóga majdnem 160 esztendős történelme alatt mindig a híd szerepét töltötte be a magyarországi zsidóság és a befogadó nemzet között. Eszmeisége, rabbijai, hívei az európai szellemiséget képviselték még akkor is, amikor e szellemiség nem volt nyilvánvaló. E díj elismerése a múltnak, biztatás a jelennek, reménysége a jövendőnek.

A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár is részt vett a pályázatban és a pályázók közösen vállalták a kiemelt turistacélpont jövőbeni teljes akadálymentesítését.

Az Európai Örökség hivatalos helyszíneit jelenlegi formájukban 2013 óta jelölik ki.

A szakértői bizottság előzetesen 25 kulturális örökségi helyszínt választott ki a pályázók közül az Európai Unió 19 tagországából, ezek közül végül kilencet terjesztettek fel a cím elnyerésére, közöttük a Dohány utcai Zsinagógát.

Hazánk eddig két helyszínnel gazdagította az Európai Örökséget, a soproni Páneurópai Piknik Emlékparkkal és a budapesti Zeneakadémia épületével.

Az elismerés ünnepélyes átadására 2018 márciusában kerül majd sor Bulgáriában és ezzel vélhetően 38-ra emelkedik majd az Európai Örökségi helyszínek száma.