„Adja Isten, hogy a mindennapokban Mózesek tudjunk lenni, s ne Fáraók"

Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és dr. Frölich Róbert országos főrabbi hirdetett igét tegnap este az Avilai Nagy Szent Teréz-templomban, ahol a január 15-én kezdődött ökumenikus imahét lezárásaként tartottak zsidó-keresztény imaórát. A főrabbi Mózes második könyvéből a 80 éves, szerény Mózes és a hatalma csúcsán lévő Fáraó párharcát elemezte, mondván: ebben a helyzetben Isten embere állt szemben a magát istennek képzelő emberrel, s ebbe az önhittségbe Egyiptom országa belepusztult.

A magyar katolikus egyház feje, dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek igehirdetésének központi eleme a szegénységgel volt kapcsolatos, s azt a gondolatot vetette föl, hogy ennek kapcsán nincs-e ellentmondás a különböző bibliai igehelyek között. 

Dr. Erdő Péter és dr. Frölich Róbert

A Bibliát idézve azt mondta: „Mindig lesznek szegények a földön”, majd föltette a kérdést:  nincs ez ellentétben a Mózes ötödik könyvébenleírtakkal, miszerint „Nem lesz közted szegény, mert az Úr, a te Istened bőségesen megáld azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened örökrészül ad neked, hogy a tied legyen, ha valóban hallgatsz az Úr, a te Istened szavára”? 

Az érsek szerint egyesek úgy vélik: ez azt jelenti, hogy ha a nép nem hallgat Istenre, akkor a soraiban mindig maradnak szegények. Mások ellenben úgy vélik, hogy  e látszólagos ellentét lényege az: ha a nép teljesíti az Isten akaratát, akkor csak más népek között lesznek szegény emberek, azaz ha egy nép nem az Isten törvénye szerint él, akkor a nép között felüti a fejét a szegénység. 

A bíboros igét hirdet

Ennek kapcsán dr. Erdő Péter rámutatott: különösen össze kell tartani azoknak, akik hittestvérek, és a közösségen belül, ha szükséges, akkor anyagilag is támogatni kell egymást. Ez tanúságtétel a világ előtt – mondta –, hiszen a segítő szeretet adott esetben a közösségen túlra is kiterjedhet. 

Az érsek után dr. Frölich Róbert országos főrabbi, a Dohány utcai zsinagóga rabbija következett, aki a Smotban, azaz Mózes második könyvében olvasható, az Örökkévaló által Egyiptomot sújtó tíz csapásról beszélt, aminek aktualitását az adta, hogy zsinagógáinkban múlt szombaton a tíz csapásról szóló hetiszakaszt olvastuk föl. 

Mint mondta, a tíz csapásról szóló résznek van más olvasata is azon kívül, hogy a zsidók szabadulni akarnak Egyiptomból és ehhez az Örökkévaló ad számukra segítséget az országot sújtó tíz csapással. Mint mondta, két világ áll szemben egymással, amelyet két személyiség testesít meg. Az egyik egy öreg és szegény pásztor, Mózes, a másik az akkori világ leghatalmasabb birodalmának ura, Fáraó. Mózest az a cél vezérli, hogy megmentse a népét, mert nem tűrheti, hogy a testvéreit bántsák, holott ekkor már 80 éves, mondhatta volna, hogy nem vállalja a küldetést, harcoljon helyette más. 

A főrabbi úgy fogalmazott: ez az öreg és szerény ember kerül szembe az Egyiptomi Birodalom urával, a despotával, az élő istennek tekintett Fáraóval. Mózes azt mondja Fáraónak, hogy az Örökkévaló azt kéri, engedd el népemet, mire a magát valóban élő istennek képzelő despota azt kérdezi, hogy ki az az Örökkévaló? Pimasz, cinikus, nagyképű válasz volt ez, mondta dr. Frölich Róbert. 

A főrabbi Mózes és Fáraó párharcáról beszélt

Mint a főrabbi fogalmazott: ebben a jelenetben Isten embere és a magát Istennek képzelő ember látható, az ő párharcuk következménye a tíz csapás. S lám, miután a zsidók sikeresen kivonulnak Egyiptomból, Egyiptom pedig romokban hever, nyilvánvalóvá lesz, hogy a szerénység, alázatosság és a másokért vállalt áldozat többet ér a magát istennek képzelő despota hatalmánál, hiszen Fáraó nem a rábízott ország népével törődik, hanem csakis a saját hatalmával. Vele ellentétben Mózest nem a hatalom élteti, hanem a rábízott nép sorsa. Dr. Frölich Róbert a beszédét így zárta: adja Isten, hogy a mindennapjainkban Mózesek tudjunk lenni, és ne Fáraók.

Zsidó liturgikus dalok előadásában közreműködött Rudas Dániel, a Dohány utcai zsinagóga kántora, orgonán kísérte Ferenczi Eszter.

A rendezvényen részt vett Heisler András, a Mazsihisz elnöke is.

A bíboros és a főrabbi után imát mondott Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke; Lackner Pál nyug. evangélikus tábori püspök; Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnöke; Jaczkó Sándor görög-katolikus érseki helynök, parókus; Papp János, a baptista egyház elnöke; Khaled. A. László metodista szuperintendens; Kriza János, a Magyarországi Unitárius Egyház püspöki helynöke; Ócsai Tamás, a Hetednapi Adventista Egyház elnöke és végül Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára.

(Fotók: Mazsihisz.hu)