A Teremtés boldogságáról: És látta Isten, hogy ez jó – Jó Szombatot

A Mazsihisz hírei most elhallgatnak a szombat törvényei miatt, honlapunk nem frissül. A Szombat nem a kifelé, hanem a befelé figyelés ideje, több mint 24 órán keresztül, egy napnál kicsit hosszabb ideig, hogy „kerítést építsünk a Tórának”, megóvjuk, hogy a szombat szelleme minél tovább maradjon velünk.

A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten 17:58 óra, a Szombat királynője 19:00 órakor távozik körünkből, onnantól visszavárjuk Önöket honlapunkra. Addig találkozzunk személyesen, zsinagógáinkban. A Tórából ezen a héten a „Brésit” (Mózes 1. 1:1-6:8.) hetiszakaszt olvassuk fel.

A Teremtés boldogságáról: És látta Isten, hogy ez jó

Ha Isten tökéletes volt önmagában, akkor miért teremtette a világot egyáltalán? A Tóra szerint egyszerűen azért, mert „jó”. Világot teremteni és élni jó.

És látta Isten, hogy az, amit tesz, jó, hangzik el a Teremtés napjainak végén. A Tóra világosan leszögezi, hogy a világ, amelyben élünk, jó, élni öröm és lehetőség. Minden hajnalban köszönetet mondunk, amikor kinyitjuk a szemünket, azért, hogy élünk, ez a nap első imája. Azért mondunk mindenre áldást, mert mindenben jelen van Isten teremtő energiája, az áldás segít felismernünk Istent teremtett világa minden jelenségében, megtanít örülni az életnek – ez a zsidó vallás legfontosabb tanításai közé tartozik.

Az első mondat visszautal az utolsóra, a könyv végére. A nemrég meghalt Mózes születésére ugyanis, akiről, ahogy a Tóra a második könyv elején olvassuk, az édesanyja jegyezte meg születésekor, hogy jó. A kortárs lélektanból tudjuk, hogy ennél, a biztos, stabil, kiszámítható kötődésnél, a gyerek kifejlődő énjének, igényeinek tükrözésénél többet nem kaphat senki az élet legfontosabb, első periódusában, az édesanyjától. Mózes érezte, hogy az édesanyja látja benne, hogy ő, Isten teremtménye, jó. Ha nem látta volna, nem lehetett volna belőle Izrael legnagyobb vezetője. A nagy emberek titka, hogy az édesanyjuk úgy tud rájuk nézni, ahogy Isten érzett a Teremtés napjain a világra, amikor látta, hogy az jó. A világ teremtése megidézi Mózes születését és így általában a születéseket, amelyekben a világ teremtése ismétlődik meg, hiszen, ahogy a Talmud híres szöveghelye mondja, aki egy lelket segít túlélni, az egy egész világot ment meg. Jochebed, Mózes édesanyja egy szörnyű zsidóüldözés idején, akkor szülte fiát, amikor a zsidó fiúgyermekeket meg kellett ölni. Mózes kosara, amelyben a vízre tették, ugyanazzal a szóval jelöltetik, mint Noé bárkája, az emberiség bölcsője ringott a Nílus habjain, amikor a fáraó lányának szolgálója ki nem mentette.

A zsidó vallás nem tiszteli a halált, tisztátalan dolognak tartja. Hisszük, hogy a véges élet, amelyet kaptunk, jó. Vegyük észre, azért ismétli annyiszor Isten, hogy segítsen észrevennünk.

Jó Szombatot!