A múlt sötét árnyai: Horthy Miklós bűnei 12 pontban

2017. Június 23. / 15:10


A múlt sötét árnyai: Horthy Miklós bűnei 12 pontban

Tizenkét pontban szedtük össze, hogy Horthy Miklós kormányzó mivel írta be magát a magyar történelem dicstelen, fekete könyvébe.



1.
A fehérterror során a Horthy Miklós által vezetett fegyveres alakulat tagjai mintegy ezer embert gyilkoltak meg szerte az országban, a katonák által civil áldozatok ellen elkövetett gyilkosságokról Horthy Miklós bizonyíthatóan tudomással bírt, a rémtettek megakadályozására nem tett kísérletet.

2. A Horthy Miklós által kinevezett miniszterelnökök közül a legtöbben gróf Bethlen István érdemeire hivatkoznak, hiszen az 1921-től 1944-ig fennálló államszervezeti és kormányzati struktúra legfőbb vonalaiban Bethlen műve volt. Csakhogy ezáltal autoriter, tekintélyelvű, erősen központosított végrehajtó hatalom jött létre, amely ellenségnek és idegen elemnek tekintett több százezer magyar állampolgárt, korlátozta a választójogot, valamint a tanulás és a vállalkozás szabadságát.

3. Míg 1918 előtt a felsőoktatásban tanulók zsidó fiatalok aránya mintegy 30 százalék volt, az 1920-ban bevezetett numerus clausus korlátozta a zsidók arányát: a zsidó egyetemisták és főiskolások aránya 30 százalékról 8 százalékra csökkent.

4. Bethlen István a választásra jogosultak összlakossághoz viszonyított arányát 40 százalékról 28 százalékra csökkentette egy 1922-es miniszterelnöki rendeletben, és meghatározta, hogy a választásra jogosultak 80 százaléka köteles nyíltan szavazni. Ez példátlan volt az 1920-as évek Európájában, ahol akkoriban már mindenütt titkos szavazásokat bonyolítottak le. (A nyílt szavazás intézményét Magyarországon – nagyrészt nemzetközi nyomásra! – 1938-ban szüntették meg.)

5. Súlyosan korlátozták a sajtó szabadságát. A lapok nem közölhettek olyan cikkeket, amelyek csorbították Horthy Miklós és az országgyűlés méltóságát, tekintélyét.

6. 1926-ban betiltották a Világ című újságot, mert a nemzetközi frankhamisítási botrány kapcsán Bethlen István érintettségét feszegette. A szociáldemokrata Népszavát 1924 és 1928 között nem engedték az utcákon árusítani. 1939-ben megszűntették az ország egyik legnagyobb és legtekintélyesebb napilapját, a Pesti Naplót, a hivatalos indoklás szerint: "papírhiány" miatt.

7. Horthy Miklós kormányzása alatt fogadták el a zsidótörvényeket, amelyek súlyos vallási és faji diszkriminációt érvényesítettek a zsidó (és a parlament által zsidónak minősített) magyar állampolgárok ellen. Horthy Miklós kormányzása alatt a Csepel-szigeten kényszermunka-tábort hoztak létre, ahol az állam rendjére veszélyesnek minősített értelmiségieket, újságírókat, írókat, festőművészeket tartottak fogva bírósági ítélet nélkül.

8. Horthy Miklós kormányzóságának első időszakát főként reprezentációs államfői feladatellátás jellemezte. Ám Horthy az 1930 évektől kezdeményező politikai szerepet vállalt, tudatosan építette saját személyi kultuszát, aktív bel- és külpolitikai tevékenységet fejtett ki, s ezzel jelentősen növelte személyes felelősségét a később bekövetkezett katasztrófában.

9. A közhiedelemmel ellentétben Magyarország nem Németország akarata folytán, hanem Horthy Miklós döntése nyomán lépett be a második világháborúba. Ennek következtében 1943-ban Oroszországban, a magyar határoktól 2000 (!) kilométerre megsemmisült a 2. magyar hadsereg, és odaveszett mintegy 100 ezer ember.

10. A közhiedelemmel ellentétben Magyarország a német megszállást követően nem veszítette el szuverenitását teljesen egészében. 1944. március 19-én Horthy Miklós Legfőbb Hadúrként nem adott parancsot a katonai ellenállásra, sőt, együttműködött az idegen megszállókkal, kormányzói jogköre a német megszállás alatt megmaradt. Horthy kinevezte Sztójay Dömét miniszterelnöknek, majd bezárkózott a budai Királyi Várba, és hónapokon át passzívan szemlélte az eseményeket: a megszállók által elkövetett tisztogatásokat, letartóztatásokat, valamint a magyar hatóságok és a magyar csendőrség aktív közreműködésével végrehajtott deportálásokat.

11. Horthy Miklós csak 1944. július 6-án állította le a deportálásokat, de addigra mintegy 430 ezer magyar zsidót pusztították el a koncentrációs táborokban.

12. Horthy utolsó politikai intézkedése az volt, hogy kinevezte a nyilaskeresztes Szálasi Ferencet nemzetvezetőnek, majd családjával együtt elmenekült: a tengerésztiszti múltjára oly büszke kormányzó magára hagyta a gondjaira bízott, süllyedő hajót.

Kácsor Zsolt

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Maccabi: megvan a harmadik magyar aranyérem
2019. Augusztus 01. / 13:37

Maccabi: megvan a harmadik magyar aranyérem

Megemlékezések
Fenn a hegyen, amíg csak élünk: Konrád György emléke

Kommentek