Ma este a Dohány zsinagógában: szívből jövő könyörgés a szabadságért

Bizonyára készülnek már az emlékezet évének nyitórendezvényére ma este 7 órától a Dohány utcai zsinagógában, ahol Rost Andrea világhírű operaénekesnő előadásában többek között felhangzik majd a „Lascia ch'io pianga" című Händel-mű. E szerzemény történetéről lesz szó az alábbiakban, hogy mindezek ismeretében még jobban át tudjuk adni magunkat a kivételesnek ígérkező zenei élménynek.

George Frideric Händel (1685-1759) német zeneszerző egyik legismertebb és legnépszerűbb szerzeménye a „Lascia ch'io pianga" című szopránária, amely magyarul líraian így fordítható: Hadd sírjak én... Az ária dallama több Händel-műben felcsendül. Először a zenszerző 1705-ös keltezésű, Almira című operájában hangzik el a 3. felvonásban. A dallam a két évvel később íródott, Il trionfo del Tempo e del Disinganno című  oratóriumban is megtalálható, de legtöbben az 1711-ben komponált, Rinaldo című három felvonásos operából ismerhetik. 

A Rinaldo szövegkönyvét Giacomo Rossi költő írta Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem című, XVI. században keletkezett eposza alapján. Az első keresztes háború (1096-99) idején Jeruzsálemben játszódó történet főszereplői Rinaldo (alt), Almirena (szoprán), Argante (basszus), Goffredo (kontraalt) és Armida (szoprán). 

Az operában az Argante király által uralt szent várost keresztény sereg ostromolja. Az ostromlók között van egy Rinaldo nevű ifjú harcos, akinek a sereg hadvezére, Goffredo azt ígéri: ha beveszik a várost, akkor nekiadja a lányát, Almirenát. Az ária hátteréhez annyit: miután Argante jeruzsálemi király foglyul ejti Almirenát, Rinaldo lovag szerelmét, a nő ezt a dalt énekli el a szabadságért könyörögve. 

Az ária szövege olaszul:

Lascia ch'io pianga mia cruda sorte
E che sospiri la liberta
E che sospiri
E che sospiri la liberta
Lascia ch'io pianga mia cruda sorte
E che sospiri la liberta
Il duolo infranga queste ritorte
De miei martiri sol per pieta
De miei martiri sol per pieta
Lascia ch'io pianga mia cruda sorte
E che sospiri la liberta!

Címlapkép: Rost Andrea honlapja