06.09. 20:21, kimenete: 06.10. 21:41 
A Múlt és Jövő zsidó folyóirat jóvoltából – amelynek képviselője jelen volt az eseményen – közre tudunk adni részleteket abból a beszédből, amelyet Dalos György író mondott el a minap a Berlini Művészeti Akadémián abból az alkalomból, hogy idén ő érdemelte ki az irodalmi világ egyik legrangosabb elismerését, a Heinrich Mann-díjat. A Múlt és Jövő napokban megjelenő új számában részletet olvashatnak Dalos György készülő regényéből.
„A Berlini Művészeti Akadémián adták át barátunknak, szerzőnknek, Dalos Györgynek a 2023-as Heinrich Mann-díjat. Népes és rangos közönség ünnepelte a Brandenburgi-kapu szomszédságában – Magyarországról csak a Múlt és Jövő képviseltette magát" – olvsható a folyóirat online kiadásában Hárs Boróka cikkében. A portál (Huszár Ágnes fordításában) közli Dalos György beszédét is, az alábbiakban ebből közlünk részleteket.
„Ami engem a díj névadójával mindenekelőtt összeköt, az esszé műfaja. Ez számomra elsősorban kortörténeti, politikai és önéletrajzi, nem fikciós témákat jelent, amelyeket irodalmi elbeszélő technikával dolgozok fel. Bár történészi diplomát szereztem a moszkvai egyetemen, tudós sose lett belőlem, és a történelmi témákat többnyire a szükséges jegyzetapparátus nélkül írom meg. Sose akartam és nem is akarok lemondani a regényről, mint kifejezési formáról, s nagyon is tisztában vagyok a fikciós és a valóságos anyag különbözőségével."
„Ami Heinrich Mannak és antifasiszta generációjának politikai esszéit illeti: ezeket a kivételes helyzetben született írásokat egyfajta aktivizmus jellemezte – az írás számukra cselekvést, beavatkozást jelentett. A szerző, aki saját könyvei elégetésének potenciális szemtanújává válhatott, nem is tehetett másként. Mann valószínűleg éppen közírói lendületéből merítette a reményt, hogy valamikor emberibb körülmények között gyönyörű regényeket és színdarabokat alkothat.
Fiatalemberként nekem is részem volt a világjobbító optimizmusban, és hittem a szövegek közvetlen, jótevő hatásában. Mára, be kell vallanom, ezt a bizonyosságot sajnos elveszítettem.
Egy sarkaiból kifordult világban élek. A hazámmal szomszédos országban »speciális hadműveletnek« becézett megsemmisítő háború zajlik, halottak tízezreivel, sebesültek százezreivel, menekülők millióival és több generációt megnyomorító pszichózissal. Lehet-e ilyesmi ellen egyáltalán írásban felvenni a harcot?
Számomra az írói lét inkább belső késztetések, mint külső célkitűzések dolga. A mozdulat, amellyel reggelenként kinyitom a számítógépet, mindennapi anyagcserém részévé vált, azé az akaraté, hogy megéljem egy élhetőbb világ eljövetelét."
A teljes beszédet ezen az oldalon olvashatják el.
(Címlapkép: Dalos György. Fotó: Ekko von Schwichow. Forrás: Berlini Művészeti Akadémia/Facebook)
