Az első „topmenedzserre", Aschner Lipótra emlékeznek a MÚOSZ-ban

2022. November 07. / 21:21


Az első „topmenedzserre", Aschner Lipótra emlékeznek a MÚOSZ-ban

Aschner Lipót (1872-1952) alapozta meg a hazai fényforrásipart, találta ki és tette világhírűvé a Tungsram márkanevet. A rendszerváltás után a róla elnevezett alapítvány által odaítélt „Aschner Lipót-díj" volt az első magyarországi menedzser elismerés, így az mint „Az év menedzsere-díj" került be a köztudatba. A 150 éve született üzletemberről Rojkó Annamária írt életrajzi könyvet, a szerzővel a MÚOSZ budapesti székházában hallhatnak beszélgetést e héten csütörtökön 15 órától.

– Aschner Lipót 1872. január 28-án született egy kilencgyermekes zsidó családban Assakürtön, Nyitra megyében. Apja, Aschner Ármin kocsmáros volt, aki feleségével, Wertheimer Emánuellel példás szigorral, de nagy szeretetben nevelték gyermekeiket. A hét fiú közül a második volt Lipót, aki tehetségét valószínűleg filozofikus hajlamú apjától örökölte. Kereskedelmi iskolát végzett Nyitrán, majd különböző cégeknél gyakornokoskodott, míg 1892. június l-jén belépett az Egger céghez. Bár egyetemi tanulmányokat soha nem végzett, a rendkívül intelligens és eszes fiatalember kitűnően beszélt németül, angolul, oroszul és franciául. Nyelvtudása, szorgalma és puritán jelleme az oka, hogy főnökei felfigyeltek rá. Amikor 1896. augusztusában az új cég megalakult, Aschner egyik fontos emberként folytatta munkáját. Szédítően gyors karriert futott be, 1904-ben már aligazgató, 1908-tól lámpaértékesítési igazgató, 1918-ban kereskedelmi igazgató és 1921-ben vezérigazgató lett – írja a 150 évvel ezelőtt született, s 70 éve elhunyt üzletemberről a 2003-ban kiadott Aschner Lipót Alapítvány 1989-2003 című kötet. 

Aschner-est.jpg

Az Aschner által kitalált, s 1909-ben bejegyzett Tungsram az egész világon ismert és kiváló minőséget jelentő márka lett. A leleményes és jól hangzó szóösszetétel a volfrám nevű fémes elem angol megfelelőjéből (tungsten) és  német  megnevezéséből (Wolfram) ered. További érdekesség, hogy az angolba a svéd nyelvből került, a tungsten ugyanis svédül azt jelenti: nehéz kő.

Az alapítvány által kiadott könyv adatai szerint a vállalat az 1902-1903-as üzleti évben közel négymillió lámpát gyártott, s szinte példa nélküli volt, hogy ebben az évben a japán Kobéba us exportáltak magyar lámpákat. Majd megjelentek a termékei Oroszországban, Kanadában, Dél-Amerikában is. 1917-ben Bécsben alapítottak gyárat, majd később Milánóban, Londonban, Pozsonyban és Párizsban, Belgrádban, Zágrábban és Hollandiában. 

Aschner_Lipót (1).jpgAschner Lipót

A vészkorszakban Aschner Lipót is lágerbe került. Mint az Index.hu cikkében olvasható: 1942 tavaszán a gyár százötven munkását és mérnökét vonultatták be munkaszolgálatra. Aschner az életkora miatt mentesült a behívás alól, de 1944. március 19-i német megszállás után ő sem kerülhette el sorsát. A 72 esztendős férfit a Gestapo előbb a városparancsnokságra, majd a toloncházba hurcolta, onnan az oberlanzendorfi, majd a mauthauseni lágerbe vitték. Az idős embert a Tungsram Rt. tulajdonosai 100 ezer frankos váltságdíjjal kiszabadították a lágerből, ahonnan Genfbe került, de csak 1947-ben térhetett haza. A cég igazgatójaként dolgozott az 1952-ben bekövetkezett haláláig.

Aschner Lipót életéről Rojkó Annamária: „Aki a korát megelőzte" – Egy topmenedzser Újpestről címmel írt könyvet. A kötet szerzőjével november 10-én, csütörtökön 15 órától találkozhatnak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában (Budapest, Vörösmarty utca 47/a). Rojkó Annamáriát Vámos Éva kérdezi.


mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek