A Zsidó Múzeum heti műtárgya: A wormsi zsinagóga – képeslapon

2022. November 11. / 13:04


A Zsidó Múzeum heti műtárgya: A wormsi zsinagóga – képeslapon

A héten emlékeztünk a kristályéjszakára (kristallnacht), így heti kiemelt műtárgyunkkal is ehhez a szomorú eseményhez kapcsolódunk. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár heti magazinjából szemléztünk.

Németország legrégebbi zsinagógája ma is áll és látogatható, jóllehet többször lerombolták és újraépítették. A wormsi zsinagóga igazi emlékezethely, olyan kis „emlékkapszula”, melyben az askenázi zsidó történelem számos fontos jelensége megismerhető. 

wormsi zsinagóga.jpg

A Rajna partján fekvő Worms városát a kelták alapították, egyike Németország legősibb városainak. Az ősi városban áll Németország legrégebbi zsinagógája, melyet 1034-ben építettek, s melyet ifjúkorában (1060 körül) Rasi is látogatott, amikor a városban tanult. 1096-ban a jeruzsálemi Szent Sír felszabadításának vágyától égő első keresztes hadjárat seregei brutálisan legyilkolták az előlük a zsinagógába menekült zsidókat, s lerombolták a zsinagógát. Első újjáépítésére az akkor divatos román stílusban 1175-ben került sor, majd nem sokkal később (1186-ban) egy föld alá süllyesztett mikvét is építettek az épület mellé.

A nagy európai pestisjárányt követő zsidóellenes mészárlások során 1349-ben újra megsérült a menekülő zsidókat befogadó épület – ezt követően 1355-re gótikus stílusban építették újjá. Ennek emlékei az 1615-ös pogrom során pusztultak el, – az ezt követő újjáépítés során 1623-ban építették az épülethez a jesívát befogadó bővítést, amit Rasi zsinagógának neveztek. A következő pusztulás a kilencéves háború során, 1689-ben elszenvedett tűzvész során érte az épületet, melyet ezt követően 1700-ra az újabb korszak stílusában építettek újjá. Picit nyugalmasabb időszak következett, amit az is jelez, hogy 1849-ben Worms lett az első olyan német város, melynek zsidó polgármestere volt. A német egység létrejöttének korszakában virágzó „nemzeti tudományok” tudósai az épületet 1887-ben a hesseni nagyhercegség koraközépkori emlékei között említették, s ez a zsinagóga lett egyike Európa műemléki védettséget élvező épületeinek. A közel ezer fős, a helyi társadalomba mélyen integrálódott zsidó közösség az akkor már kilencszáz éves zsinagógában nem csak közösségi szertartásainak helyszínét, hanem történelmi tudatosságának szimbólumát is látta, ezért az 1920-as évektől a Rasi-kápolnát múzeumként használták.

Az 1938. november kilencedikéről tizedikére virradó éjszakán (Kristallnacht), Németország számos zsinagógájával együtt ezt is lángba borították. A leégett zsinagóga romjai között megtalálták az 1034-ből származó, feliratos alapító-követ. A háború után újjáépítették, 1961-től újra látogatható. A harmincas évek őrülete elevenedett meg 2010. május 17-én, amikor neonácik megpróbálták felgyújtani, de a több helyen fellobbanó tüzeket hamar sikerült eloltani, és nem érte jelentősebb kár az épületet. Hamarosan ezeréves lesz, ezer év európai zsidó történetének emlékét őrzi.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Élet + forma
Ma kezdődik a MAZSIKE hétvégi Sétafesztiválja
Zsidó világ
Komoly célokat tűzött maga elé a T12 Tanház