A kortárs zsidó irodalomról a Szombatban – 25 év után újra

Igen izgalmas novemberi számmal jelentkezett a Szombat folyóirat: a lapban a kortárs zsidó irodalom került fókuszba több megvilágításból. Szó esik arról, hogy milyen definíciós kísérletek történtek a fogalom meghatározására; ki tekinthető zsidó írónak a magyar irodalomban; vagy van-e egyáltalán modern, van-e magyar zsidó irodalom? A témáról többek között kifejti nézeteit Barukh, Földes Györgyi, Gergely Ágnes, Márton László, Peremiczky Szilvia, Vajda Mihály és Varga Péter. 

– 25 év után ismét a zsidó irodalomról – a Szombat ezzel a címmel vezeti be azt a gazdag összeállítást, amely a modern zsidó irodalom témakörét járja körbe. 

Mint a szerkesztői előszóban olvasható: „A Szombat 1995. októberi számában, Mitől zsidó irodalom? cimű tematikus összeállításunkban gondolatébresztő, vitaindító írásokat közöltünk, majd 1996. január 8-án és 9-én tartottuk A magyar-zsidó irodalom létformái című konferenciánkat a Szombat folyóirat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szervezésében, melyről 1996 februári számunkban közöltünk összefoglalót. 

A szervezők és más irodalomtudósok előadásaikban, írók kerekasztal-beszélgetésen fejtették ki veleményüket a témáról. A konferencia-beszámoló és az előadások egy része később lapunkban, majd internetes kiadásunkban, valamennyi előadó irása, más tanulmányokkal kiegészitve A határ és a határolt –  Töprengések a magyar zsidó irodalom létformáiról (Országos Rabbiképző Intézet Yahalom Zsidó Művelődéstörténeti Kutatócsoportja, 1997) cimü kötetben láttak napvilágot. A kötet ma már csak nagyobb könyvtárakban, esetleg antikváriumokban hozzáférhető. Honlapunk Magazin rovatában számos korabeli tanulmány elérhető a lapszámokra keresve, illetve a konferencia előadások címe/előadója alapján archívumunkban is kereshető. 

Negyedszázaddal az eseménysorozat és a fent említett közlések után elérkezettnek láttuk az időt, hogy ismét irodalomtudósokat és írókat szólítsunk  meg a kérdéssel: mit gondolnak a modem zsidó irodalom jelenségéről. Jelen számunkban ezeket az írásokat, interjúkat, válaszokat olvashatják”.

A tematikus szám írásait Peremiczky Szilvia: „A” zsidó irodalomtól a modern zsidó irodalomig – Kortárs definíciós kísérletek című cikke indítja, ezt követi Varga Péter: Hol tart ma a német-zsidó irodalom? – A háború utáni nemzedék narratívái című írása. 

Földes Györgyi jelzésértékűen a cikke teljes címét idézőjelbe tette: „Kortárs magyar zsidó irodalom” – ezzel is hangsúlyozva, hogy véleménye szerint a téma „pontosan annyi robbanótöltetet rejt magában, ahány jelzője van a kifejezésnek”. 

A lap interjút közöl Gergely Ágnessel, a cikk címe a költő egyik hangsúlyos kijelentését emeli ki: „Egyedül a holokauszt a mi saját témánk”. Kifejti véleményét továbbá Márton László író; a Barukh művésznéven publikáló, Izraelben élő magyar költő; Vajda Mihály flozófus pedig Van-e modern, van-e magyar zsidó irodalom címmel? írt remek értekezést. A filozófus rögtön a cikke elején bevallja: „Nem tudom, hogyan értsem a kérdést”, hiszen – mint később rámutat – „vajon érdekes-e a mű szempontjából a szerző zsidósága?”. 

Radnóti Zoltán főrabbi szavajárását kölcsönvéve azt gondoljuk: „kötelezően ajánlott” a Szombat novemberi számát  elolvasni!