A hét műtárgya: Perlmutter Izsák festménye a rákospalotai otthonáról

Perlmutter Izsák (1866-1932) feleségével és fogadott lányával 1908-ban telepedett le Rákospalotán. Az itt készült művei közül, amelyek családját és otthonát, annak kertjét ábrázolják, többet is őriz a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. Így például egy 1910-ben festett remekművét, amelynek címe: Parkban / A festő rákospalotai otthona. A Zsidó Múzeum pénteki hírlevelében ez a kép a hét műtárgya.

A plein air kép szimmetriáját megbontja az előtérben látható kalapos lány (a festő nevelt lánya, Reiszner Gizella, becenevén Cleo) figurája és a jobb alsó sarokban megfestett tárgyak együttese. Emiatt a képkivágás kifejezetten merésszé válik, szinte úgy érezzük, hogy felborulnak a perspektíva szabályai. 

A festmény központi eleme egyértelműen a kép szereplői fölé boruló fa árnyékát és a napsütötte felületeket elválasztó határvonal, az árnyékos és a napsütötte felületek ütközésének formai megoldása. 

(A képre kattintva a mű adatlapja nyílik meg a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár honlapján.)

A képen a fény teremti meg a formákat, amelyek azonban sem nem olvadnak kétdimenziós folttá, mint a fauve-oknál, sem nem válnak absztrakt foltokká, mint például Turner képein. A festményen a fény, az árnyék, valamint az alakok egyaránt anyagszerűek, egyik sem súlyosabb a másiknál, egyenrangú tényezők. 

A fény hangsúlyozása, a lokális színek tisztasága és anyagszerűsége, a visszaverődések (reflexek), a formaértelmezés, a felület szőnyegszerű jellege a magyar szecessziós festészet remekművévé teszik a festményt.

Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár pénteki magazinja