– A pesti gettó néhány hónapos fennállása, novembertől januárig, lehetővé tette, hogy viszonylag tartós életmódra kelljen berendezkedni, „intézményeket” teremtett, de volt esélye lakóinak, hogy élve, önszántukból távozhassanak egyszer innen, a gettó élete jórészt egybeesett Budapest ostromának napjaival – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár magazinja.
A pesti gettó kivételes gettó volt eleve is. A lengyel gettók jóval hosszabb ideig működtek például, a magyar vidéki gettók alig pár napig. A pesti gettó néhány hónapos fennállása, novembertől januárig, lehetővé tette, hogy viszonylag tartós életmódra kelljen berendezkedni, „intézményeket” teremtett, de volt esélye lakóinak, hogy élve, önszántukból távozhassanak egyszer innen, a gettó élete jórészt egybeesett Budapest ostromának napjaival.
Ez a rendőri hatóságok munkáját segítő térkép erről a néhány hétig fennálló, infernális körülmények közötti zsidó világról, amelynek megvolt, amennyire meglehetett, a maga ideiglenesnek tudott, de alighanem sokszor végtelennek, soha el nem múlónak érzett belső élete, amelynek lakói nem tudhatták, amit mi már igen, hogy többségükben túl fogják élni ezeket a heteket, azt mutatja ma nekünk, mennyire kevésen múlott, hogy él és itt él Közép-Európa legnagyobb, tulajdonképpen egyetlen igazán jelentős létszámú zsidó közössége. Ez a tér és ez a végjáték tette lehetővé, hogy itt vagyunk, hogy ez a hírlevél megjelenjen, mert van, aki olvassa, van magyar zsidó közösség. Ez a térkép egy sírkert és bizarr módon egy közösség bölcsőjének térképe is már egyúttal. Így érdemes nézegetni – olvahatjuk az intézmény pénteki magazinjában.
A tárgy adatlapja a múzeum honlapján tekinthető meg, míg a múzeum korábbi hírlevelei ezen a linken érhetők el.
