Szeretetkórház: „Minden tőlünk telhetőt megteszünk”

A vírusjárvány okozta veszélyhelyzet új kihívások elé állította a Mazsihisz Szeretetkórházát, ahol a veszélyeztetett korcsoportban és egészségügyi állapotban lévő emberekre különösen figyelni kell. Az elmúlt hónapok intézkedéseiről és a jelenlegi helyzetről Sipos Gáborné Erikát, az intézmény ápolási igazgatóját kérdeztük telefonon.

Mikor hívtam, említette, hogy éppen a kórházparancsnokkal beszélt. Milyen érzés, hogy egyenruhások járkálnak a Szeretetkórházban?

Nálunk ketten vannak, két rendőr őrnagy. Egyikük a logisztikai területért felel, a másik pedig az ellenőrzésben segíti a munkánkat.

Nem furcsa a jelenlétük?

Nem, úgy érzem, inkább biztonságot nyújtanak.

Mennyiben változott meg a kórház napi működése az elmúlt hetekben?

Inkább hónapokat mondanék, hiszen február 4-én kaptuk az első tájékoztatást a járványra való felkészülés jegyében, ami nem kevés feladatot rótt ránk, szó szerint minden egyes dolgozóra. Sajnos kevesebb emberrel kell ellátni a feladatainkat, ugyanis voltak olyanok, akik másodállásban dolgoztak nálunk, s ezt a formát a járványveszély miatt meg kellett szüntetnünk. Ideiglenesen nélkülöznünk kell a 65 év fölötti dolgozóink munkáját is, ők otthoni karanténban vannak, mivel a veszélyeztetett korcsoportba tartoznak.

Mennyiben befolyásolta a kórházban végrehajtott, több milliárdos fejlesztést a járványhelyzet?

Március elején átadtuk a 3-as belgyógyászati osztály felújított épületét, az átadást a helyzet miatt eléggé szűk keretek között kellett lebonyolítani. A betegeket beköltöztettük, úgy látom, elégedettek a megújult környezettel, hiszen a huszonegyedik századhoz méltó, korszerű osztály jött létre. Van egy elkülönített részleg karantén céljaira, de mivel nálunk hála Istennek nincsen sem beteg, sem dolgozó, aki elkapta volna a CoVid-19 vírust, ezt az egységet még nem kellett használni. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy be ne kerüljön hozzánk a vírus, látogatási tilalom van nálunk március 8. óta, és előírás szerint óránként fertőtlenítünk, de sajnos a leggondosabb óvintézkedésekkel sem lehet száz százalékosan kizárni egy esetleges fertőződést. Napi kapcsolatban vagyunk a Mazsihisszel, Valastyán László kollégánk napi rendszerességgel tájékoztatja a krízis menedzsmentet, s bármilyen kéréssel fordulunk a Mazsihiszhez, minden segítséget megkapunk.

Végül egy személyes kérdés: ápolási igazgatóként hogyan éli meg ezeket a heteket, mennyire borult fel az életritmusa?

Nem csak nekem borult fel a napi rutinom, hanem minden dolgozónak, hiszen a betegellátás mellett komoly feladatot jelentenek a megelőző intézkedések, a beszerzések, a munkaszervezés feladatai. A helyzet nem csak fizikailag, de mentálisan is roppant megterhelő számunkra.

Mikor tud pihenni?

Ez jó kérdés, mert ha a kórházból hazamegyek, akkor nekiállok főzni a családomra, ami nekem ez nem csak munka, hanem pihentető tevékenység. A főzés az, ami igazán kikapcsol. Igaz, a munkaszervezés aktuális problémáit otthonról is meg kell oldani, amikor például az egyik dolgozónk belázasodott, és emiatt újra kellett szervezni a teljes munkabeosztást, akkor egy hétvége alatt összesen 92 telefont bonyolítottunk le. De nézzük a dolog pozitív oldalát: a kolléganőnk nem a koronavírus miatt lázasodott be. 

Címlapképünk illusztráció