Megkezdik az ókorban épült, világhírű Siloám-tározó teljes feltárását

Megkezdődik a Hizkijáhu júdai király által az i. e. 8. században építtetett Siloám-víztározó teljes feltárása, majd a történelmi jelentőségű helyszín (amelyről említést tesz a héber Biblia, a keresztény Biblia, a Talmud és Josephus Flavius is) megtekinthető lesz a turisták számára – jelentette be ma az izraeli ókorkutatási régészeti hatóság. A munkálatokat üdvözlő beszédében Mose Lion, Jeruzsálem polgármestere a feltárást történelmi, nemzeti és világtörténeti jelentőségűnek nevezte.

– Hamarosan megkezdődik a történelmi jelentőségű Siloám vízgyűjtő medence feltárása, amelyet mintegy 2700 évvel ezelőtt Hizkijáhu júdeai király, Jesájá próféta kortársa építtetett egy föld alatti vízvezeték-rendszerrel együtt annak érdekében, hogy az asszírok támadása esetén biztosítható legyen Jeruzsálem vízellátása – olvasható abban a Facebook-posztban, amelyet ma tett közzé az izraeli ókorkutató régészeti hatóság (Israel Antiquities Authority). 

A bejegyzés szerint a várostól délre, a városfalon kívül található Siloám-víztározó a Jeruzsálemtől keletre lévő egykori Gihon-forrás vizét gyűjtötte össze, majd ebből a ciszternából földalatti vízvezeték-rendszereken látták el a várost vízzel. Emiatt az Első Templom korszakában mind a Siloám-tározó, mind a vízelvezető alagút Jeruzsálem egyik legfontosabb stratégiai területének számított. 

A Második Szentély időszakában Josephus Flavius zsidó történész „Siloam-kútként” említi a helyet, a Talmud pedig azt írja, hogy a Siloam-kútból származó vizet vezették el a Szentélybe is.  A források szerint a Siloamot mintegy kétezer éve felújították, és a tározó akkoriban rituális fürdőként szolgált a Dávid városát meglátogató zarándokok számára. 

A Második Szentély idején így nézhetett ki a víztározó (Animáció: Studio Umbrella)

A Hizkijáhu (magyar forrásokban gyakran: Ezékiás király) által építtetett vízelvezető alagutat a XIX. században fedezték fel, ekkor bukkantak rá arra a híres héber nyelvű feliratra, amely azt örökítette meg, hogy a Gihon-forrás vizeit az alagúton keresztül miképpen juttatták el a Siloám-medencéhez. 

Ez azért számított tudományos szenzációnak, mert igazolta a héber Bibliában található, a Királyok második könyvének 20. részében olvasható részt, amely arról szól, hogy Hizkijáhu tározót és vízvezetékeket építtetett. 

Emiatt a Siloám-tározó a világ régészeti expedícióinak fókuszába került: az 1890-es években egy brit-amerikai régészcsoport feltárta a rituális fürdő néhány lépcsőjét, majd az 1960-as években Kathleen Kenyon brit régész folytatott ásatásokat a helyszínen. A kutatás 2004-ben kapott új lendületet, amikor a Jeruzsálemi Gihon Vízművek infrastrukturális munkálatai során újabb ókori leletekre bukkantak, ezt követően Ronny Reich és Eli Shukron régészprofesszorok tárták fel a medence északi és keleti oldalát. 

A most kezdődő régészeti ásatás a teljes Siloam-medence feltárását célozza, és a munkálatok befejezése után a terület a Faltól induló turistaútvonal egyik fontos részeként  lesz megtekinthető. Jeruzsálem polgármestere, Mose Lion üdvözölte a beruházást, mondván, hogy az ásatás a helyszín történelmi, nemzeti és világtörténeti jelentősége miatt kiemelkedően fontos. 

A régészeti hatóság mai bejelentése szerint a nagy jelentőségű ásatásban az állami ókorkutatási hatóságon kívül közreműködik az izraeli nemzeti parkokat irányító igazgatóság (Israel National Parks Authority) és a Dávid Városa Alapítvány is (City of David Foundation). 

(A hatóság említett posztjában egy történetileg hiteles animációt is láthatnak a Siloám-medencéről a Második Szentély idejéből.)

(Forrás: Israel Antiquities Authority)