Sófár: „A zsidók az újrakezdés, a remény népe”

– A hanuka háborús időszak szülötte, de nem a háború az, amiről beszél, hanem a lángok, a fények és a hit csodája. A fények erejéről beszél és nem a kardok hatalmáról – írja Vári György rabbi, irodalomtörténész a Nyíregyházi Zsidó Hitközség Sófár című lapjának legfrissebbm decemberi számában közölt ünnepi írásában. A Kertész Gábor által szerkesztett újságban sok más érdekes olvasnivaló is akad, közöljük belőle Bodrogi Fűszeres Eszter különleges hanukai csokis desszertjének receptjét.

– Az újrakezdéshez, a hagyomány folytonossá tételéhez nem kell sem anyag, sem ismeret. Emlékezet kell hozzá és remény, történet kell hozzá és hit mindenekelőtt a történet igazában. A hanuka története az újrakezdés története. Ezért fontos nekünk, magyar zsidóknak. Akik a nagymamára emlékezünk, ha az imákra, a mozdulatokra, a szokásokra esetleg nem is annyira. Mindez elég, és a csoda ismét bekövetkezik majd. A gyertyák, bármekkora a sötétség most kint a világban, égnek, fényük utat mutat halványan a ránk terülő éjszakában – olvasható a nyíregyházi Sófár második oldalán megjelent, És a csoda újra megtörtént: a ki nem alvó fények a sötétbe borult világban című ünnepi írásban, amelyet Vári György jegyez.

Mint írja: „a hanuka háborús időszak szülötte, de nem a háború az, amiről beszél, hanem a lángok, a fények és a hit csodája. A fények erejéről beszél és nem a kardok hatalmáról. Az ellenállás bátorsága mégis része a tanításának. A Főima betoldásai a keveseknek a sokak felett aratott győzelméről szólnak, az igazságba vetett hit elementáris, fizikai erejéről. Arról, hogy akinek van miért harcolnia, bátorrá válik és erőssé”. 

Írása egyik szép gondolata ez is: „Amikor úgy tűnik, minden elvész, a történet megmarad. A történet az idő megszelídítése, ellátása értelemmel és reménnyel, ami ugyanaz. Az emlékezet erő és remény, annak tudása, hogy a csoda lehetséges. A történet tartja benne azokat, akik már elfelejtettek imádkozni, elfelejtették a rituálékat, őseink szent tisztásai ismeretlenek előttük, a hagyomány folytonosságában”. 

Az írás így zárul: „A zsidók az újrakezdés, a remény népe. Ha mi itt vagyunk még mindig, akkor az is lehet, hogy nem vész el a világ, és túléli majd talán a huszonegyedik századot is”.

A harmadik oldalon Lénárt G. József A zsidó nép története című sorozatban Sámuel prófétáról értekezik, s mint fogalmaz:  „Kevés olyan alakja van a zsidóság történetének, akit egyaránt nagyrabecsül a zsidóság, a kereszténység és az iszlám. Sámuel egyike ezen legendás alakoknak. Személyéhez az évszázadok során számtalan legenda és regényes történet kapcsolódott. A Talmud hozzá köti a Bírák, Sámuel és Rúth könyvének megalkotását, sőt, Mózestől is nagyobb prófétának tartja, hiszen az Úr közvetlenül neki szólt több alkalommal is. Egy helyen azt is írja róla, hogy Mózes és Áron együtt olyan, mint ő”.

Sámuel sírja (Forrás: Sófár)

Orbán Eszter a Judaizmus dióhéjban című sorozatban a zsinagógáról ír ezzel a címmel: Zsinagóga vagy templom? – avagy mi célt szolgál a hely? Mint emlékeztet rá: „A zsinagóga, mint intézmény, már jóval hamarabb létezett, mint az azt megnevező görög szó. Héberül bét hákneszet a neve, vagyis a gyülekezés háza. Az első zsinagógák a babiloni fogság ideje alatt épültek (i. e. 597-538) a száműzetés helyén, Babilóniában. A fogság utáni hazatérést követően (i. e. 538.) Júdában is építettek már zsinagógákat, és a polgári időszámítás kezdetére a zsinagóga általánosan elterjedt intézmény lett a zsidó állam és a diaszpóra területén egyaránt”.

A decemberi Sófárban Egy igaz ember címmel olvashatunk tudósítást Reviczky Imre posztumusz vezérőrnagy emléktáblájának megkoszorúzásáról. A tábla felirata szerint a tiszt „a második világháború alatt példát mutatott emberségből”. A koszorúzást a Nyíri Honvéd Egyesület, az MH Katonai Igazgatási és Központi Parancsnokság 5. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda, valamint a Nyíregyházi Zsidó Hitközség szervezte, a megemlékezésen a 92. zsoltár 7-15. versét héber és magyar nyelven felolvasta dr. Kurucz Ákos rabbi. Szavait követően Tóth Sándor nyugállományú ezredes, a Nyíri Honvéd Egyesület elnöke méltatta Reviczky Imre pályafutását és embermentő tevékenységét.

Hanukai csokoládés mousse (Forrás: Sófár)

Bodrogi Fűszeres Eszter rovatában, amely a Fűszer és lélek címet viseli, az ünnephez illő módon egy különleges ünnepi desszert, a hanukai csokoládé mousse receptje szerepel. Ha ki akarják próbálni, idézzük a szerző elkészítési javaslatát:

Hozzávalók 6 adaghoz: 15 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé; 1 dl extra szűz olívaolaj; 4 db tojás; 5 dkg cukor; nagy csipet só.

Elkészítés: Egy kisebb tálban megolvasztjuk a csokoládét. Érdemes vízgőz felett, de a mikró kiolvasztó funkciója is alkalmas erre. Hozzáöntjük az olívaolajat és habverővel alaposan elkeverjük. A tojásokat kettéválasztjuk. A sárgáját fehéredésig keverjük a cukorral, majd ezt a masszát összekeverjük az olívaolajos csokoládéval. A tojásfehérjéből a sóval kemény habot verünk, amit adagonként összeforgatunk a csokis masszával. Hat részre osztjuk, majd fogyasztás előtt egy éjszakára a hűtőbe tesszük. 

A lap leghátsó oldalán lévő irodalmi arcképcsarnokban ezúttal a tíz éve elhunyt Békés Pálról olvashatnak. 

(Címlapkép: Ri Butov – Pixabay)