Schweitzer Gábor: A Horthy-szobor a Parlamentben alkotmányellenes

2022. Augusztus 30. / 09:41


Schweitzer Gábor: A Horthy-szobor a Parlamentben alkotmányellenes

„A Horthy Miklós szobor parlamenti alelnöki irodában történő ünnepélyes elhelyezése – a kormányzó nevével fémjelzett, pusztító világháborúba torkolló korszak antidemokratizmusa, tekintélyelve, antiszemitizmusa, antiszociális jellege, valamint félfeudális maradványai miatt – látványos megcsúfolása lenne a rendszerváltás óta eltelt évtizedek alkotmányos normákba is foglalt demokratikus és jogállami törekvéseinek" – írja dr. Schweitzer Gábor a Szombatban. 

A jelen állás szerint ma, 2022. augusztus 30-án Magyarország legfőbb népképviseleti szervének, az Országgyűlésnek egyik alelnöki szobájában helyezik el a Magyar Királyság 1920. március 1-e és 1944. október 16-a közötti kormányzójának (államfőjének), Horthy Miklósnak a szobrát. 

Az Országgyűlés Hivatalától származó tájékoztatás szerint az Országgyűlés alelnökének döntésétől függ, hogy miként rendezi be a dolgozószobáját, s ezt a döntést a hivatalnak nem áll módjában korlátozni. Amennyiben így van – bár az Országgyűlés alelnökének hivatali helyisége aligha tekinthető „magánterületnek” –, az Országgyűlés alelnöke sem járhat el az Alaptörvény ellenében. 

Márpedig jelen esetben – a Horthy-szobor hivatali helyiségben tervezett elhelyezésével – alighanem erről van szó – olvasható dr. Schweitzer Gábor jogtudós írásában. A szöveg így folytatódik: 

Az Országgyűlés elnökét meghatározott esetekben helyettesítő alelnökök az országgyűlési képviselők közül kerülnek ki. Az országgyűlési képviselőnek pedig megválasztását követően esküt, vagy fogadalmat kell tennie, amelyben – egyebek mellett – megfogadja, hogy az Alaptörvényhez hű lesz, a jogszabályokat megtartja és másokkal is megtartatja. Az eskü szövegéhez tehát az alelnökké megválasztott képviselőnek is tartania kell magát.

– De miket is mond ki az Alaptörvény? – teszi föl a kérdést a szerző. 

Mint írja, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint: „Magyarország független, demokratikus jogállam”. A preambulum funkcióját betöltő Nemzeti hitvallás ugyanakkor azt is rögzíti, hogy Magyarország 1944. március 19-én veszítette el állami önrendelkezését. Márpedig a Magyar Királyság – még ha függetlenségét az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborút követő összeomlását követően el is nyerte – Horthy Miklós kormányzósága idején nem tekinthető sem demokratikus államnak, sem pedig jogállamnak.

Az írást a Szombatban teljes terjedelmében itt olvashatják.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek