Megfejtették a „pészachra kóser” Walter történetét

Galíciából Angliába, onnan pedig Namíbiába és a világsajtóba – így összegezhető egy mondatban egy különös sírfelirat alatt rejtőző egyszerű emberi sors. 

A namíbiai sivatagban lévő Swakopmund temetőjében van egy zsidó sír, amely a rávésett fula felirata miatt híresült el: az volt rajta olvasható, hogy az ott nyugvó, 1888. augusztus 19-én született, és 1939. szeptember 23-án meghalt Walter Galler „pészachra kóser”. Habár a héber betűkkel fölvésett feliratot az 1970-es években eltűntették a vörös színű sírkőről, ennek ellenére a temető még az elmúlt évtizedekben is arról volt nevezetes a dél-afrikai országba utazó turisták számára, hogy Swakopmundban egy olyan zsidó nyugszik, aki „pészachra kóser”. 

Galler sírköve, amelyről időközben eltávolították a pészachra kóser szöveget

A felirat eredetéről szóló beszámolók szerint Walter Galler egyik utolsó kívánsága az volt, hogy zsidósága valamiképp jelenjék meg nyughelyén, ezért kérte az örököseitől azt, hogy héber nyelvű írás is legyen a sírján. A családtagok azonban nem tudtak héberül, számukra tehát nagyjából mindegy lehetett, hogy mi kerül a sírra.

A történet itt véget is érhetne, hiszen a a „pészachra kóser” Walter esetét az elmúlt évtizedekben már sokan ismerték – csakhogy most már azt is tudjuk, hogy ki volt ez a bizonyos Walter Galler, akiről eddig a különös sírfeliratán kívül nem tudtunk semmit.

Élettörténetének és családfájának fölfejtése Chaim Motzen, a Harvard Business Schoolon végzett mérnök érdeme, aki lelkes családfakutató. A swakopmundi temetőben járva neki jutott eszébe az a kérdés, hogy végtére is ki volt ez az ember. Amint azt Motzen kiderítette, Galler családja Galíciából származott el: az édesapját Aron Schnupftabaknak hívták, és szabó, egyúttal kántor volt Tarnow-ban. Tíz gyermeke közül többen Angliába vándoroltak, egyik unokájának sírja a Newcastlemelletti South Shields-ben van.  A család egy része Angliából vándorolt tovább a dél-afrikai Namíbiába, amely a huszadik század elején német gyarmat volt. Motzen a kivándorlás pontos okát nem tudja, feltételezése szerinz Galleréket is, mint a többieket, a jobb élet reménye vonzotta.

A Haaretz cikke nyomán