Fejes Katalin: Drámai jóslat – Dünn Alice divatszalonja

Lélekszakadva érkezett haza Dünn Alice a szombatfogadásra. Alighogy betoppant az ajtón, bátyja, Ernő azonnal letorkolta, merre járkált. Alice csak nagy nehezen tudott megszólalni, annyira feldúlt és kétségbeesett volt. Mint kiderült, azért késett, mert a divatszalonból hazafele, felkereste a korszak egyik leghíresebb jósnőjét, Silbiger Borsikát. A felsőbb körökben ismert jósnőtől bankárok, vállalkozók, orvosok, írók, újságírók, színészek próbálták megtudakolni, milyen jövő áll előttük. Boriska inkább grafológusnak, semmint jósnőnek tartotta magát, aki egykor orvosi pályára készülve, jól ismerte az emberi pszichét és kiválóan tudott a kézírásból jellemeket elemezni. Azt vallotta, „minden ember magában hordja sorsának fényképét, csak nem tud róla”. Így látta meg azt is, milyen sors vár Alice-ra és családjára.

Délutáni ruhaForrás: Színházi Élet / 1936. 13.

Dünn Alice 1913. január 12-én született, harmadik gyerekként, de egyetlen lányként a Dünn-családba. Bátyjai, László és Ernő mellett az ő neveltetésére is nagy gondot fordítottak az egykor Galíciából betelepült szülők. Az apa, Dünn Manó 1906-ban nyitotta meg női divatszalonját a Nádor utca 5. szám alatt. A tehetséges szabómester hamar híres lett, így 1917-ben a patinásabb Váci utcába költözött. A 9. szám nemcsak a divatszalonnak adott helyet, hanem a család lakhelyéül is szolgált.

Dünn AliceForrás: Film, Színház, Irodalom / 1941. 10.

A kényelmes anyagi körülmények lehetővé tették, hogy a három gyerek idegennyelvi, művészeti és zenei magánórákra járjon. A két fiú egyetemi továbbtanulását azonban az 1920-ban meghozott numerus clausus megakadályozta, ezért László és Ernő kénytelen volt lemondani a diploma megszerzéséről, és részt vállalni apjuk üzleti tevékenységében. László a divatszalonba társult be, míg Ernő szőrmeszalon részleget alakított ki apja üzletén belül. Az apa korai halála után a két fivér vitte tovább az üzletet és felügyelte Alice tanulmányait. A fiatal lánynak nagy tervei voltak, imádta a mozit, az amerikai filmek csillogó világát és arról ábrándozott, hogy egyszer ő is olyan híres divattervező lesz, mint példaképe, Adrian Greenburg. Amikor csak tehette, ruhákat rajzolt és szorgalmasan látogatta Jaschik Álmos magániskoláját, ahol színpadi ruhák és díszletmakettek készítését is megtanulta.

Alice 1935-ben csatlakozott a Dünn-divatbirodalomhoz, fivérei a Türr István utca 7. szám alatt nyitottak neki üzletet. A fiatal lány imádott kísérletezni, ezért merészen új anyaggal kezdett dolgozni. Londoni minta alapján jersey és kézzel kötött ruhákat tervezett, ami hatalmas sikert aratott a vendégei között. A Dünn-üzletek virágoztak, a három testvér sikeres volt, Lászlót meg is hívták Dél-Amerikába egy új divatcég indításához.

Türr István utca: nagyítva látni a szalon hirdetőtáblájátFotó: Fortepan

1938-ban változott meg minden. Arról a szombatfogadásról nem véletlenül késett el Alice, mint elmesélte Ernőnek és édesanyjának Silbiger Boriska apokaliptikus képet festett fel neki. A jósnő szerint hamarosan az egész világ lángokba borul, és Alice a poklok poklát járja meg, de végül kiér a fényre. Alice beszámolója drámaivá változtatta az ünnepi estét, amit Ernő ötlete oldott fel. Mivel néhány nap múlva New Yorkba utazik egy szőrmekiállításra, azt javasolta, Alice és édesanyja is hagyják el Budapestet, utazzanak Párizsba, mintha a szokásos divatkörútra mennének, majd ott vegyenek jegyet egy New York-ba induló hajóra, ahol ő már várni fogja őket.

Kezdetben minden a terv szerint haladt, Ernő megérkezett New Yorkba, Alice az édesanyjával Párizsba utazott. Ekkor üzent Németország hadat Franciaországnak, s mint a németek szövetségeseit, a magyar utasokat nem engedték felszállni a New Yorkba induló francia hajóra. Alice korábbi külföldi megrendelői révén, nagy nehézségek árán szerzett egy jegyet egy német hajóra, amivel édesanyját Ernőhöz küldte, ő pedig visszatért Budapestre.

Kockás kösztümForrás: Film, Színház, Irodalom / 1941. 41.

1944 tavaszán hurcolták el Auschwitzba, ahonnan csodával határos módon került a Tchopauban működő repülőgépgyárba. 1945 márciusáig a gyárban dolgozott, amikor a németek elkezdték kiüríteni a tábort és a foglyokat vonatra tették, hogy egy németországi megsemmisítő táborba szállítsák őket. Alice minden bátorságát összeszedve, kimászott a vonatablakán és elindult vissza a táborba. Az erdőben francia hadifoglyok találtak rá, akik addig bújtatták, míg a szövetséges csapatok el nem érték az egykori munkatábort.

Miközben a romokból újjáéledő Budapesten a divatszalonok az 1945. szeptemberi bemutatóra készültek, Alice, mint DP-s (Displaced Person) a nyugati megszállási övezetben várta, hogy Párizsba és onnan a családjához, az Egysült Államokba utazhasson. Papírok nélkül azonban csak Magyarországra térhetett vissza. Hiába mondta, hogy a családja New Yorkban él és a bátyja ismert üzletember, mindezt nem tudta bizonyítani. A meghallgatásán azonban egy az egyik amerikai tiszt közbeszólt, hogy ismeri a Dunn nevet, abban a házban bérel irodát, ahol a Dunn-szalon működik. Ez az igazolás végül elég volt ahhoz, hogy Alice eljusson Párizsba. A fény városában egy ott élő unokatestvére segítette tovább.

Alice 1946 tavaszán érkezett New Yorkba a családjához és azzal a hittel, hogy újrakezdi az életét. A deportálás és a koncentrációs tábor pokla után New Yorkban új otthonra talált. Nem sokkal később megismerkedett egy amerikai ügyvéddel, akihez férjhez ment. Lassan az üzleti életbe is visszatalált, kezdetben egy divatüzlet eladójaként, majd saját üzletet nyitva a 50th Avenue 320 szám alatt Alice Dunn–Alterations, Designing, Consultation néven.

StrandurhaForrás: Film, Színház, Irodalom / 1914. 26.

Dünn Alice-zal először 1986 novemberében készült interjú, öt évvel később pedig megjelentette visszaemlékezését. Az egykori divatszalontulajdonos negyvenöt év távlatából idézte fel, hogyan vált valóra Silbiger Boriska jóslata, s bár a deportálást követően még maga sem tudta, mit jelentenek jósnő szavai, mégis hitt abban, hogy van esélye a túlélésre. Mindvégig az a kultúra és az a hit segítette, ami egykor identitását is megalapozta: a saját feltételeinek megfelelő, önmaga sorsát alakító vállalkozó szellem.

A tanulmány bővebb változata Összetört identitás címmel a Kultúra és közösség 2023/1. számában kerül közlésre.