Hetiszakasz – új műsorral jelentkezett az ATV

Új műsorral jelentkezik az ATV, vasárnaponként. Ahogy azt a szerkesztők elmondták, ez egy magazinműsor zsidókról nem csak zsidóknak. Ezt a célt – immár a második adást is megnézve – sikerült megvalósítani. Megnéztük az eddigi adásokat és kipipáltuk.

Furcsa dolog, vagy inkább érdekes szakma a televíziózás. Még mindig az a legfontosabb cél, hogy a nézőket közelebb hozzák egy adott témához. Vannak csatornák, amelyeknek a legfontosabb céljuk, hogy a bulvár szintjére süllyesszék (emeljék?) ezt az egészet, vannak olyanok is, amelyek sokkal inkább a pátosz hangján szólalnak meg.

Ezzel a műsorral az ATV-nek és a szerkesztőknek sikerült egy egészen emberi, élvezhető műfajt bevezetni, pedig a téma, a mai Magyarországon kényes.

Miért is az?

Nos, a zsidókkal foglalkozni manapság sem igazán nyerő, ezt azért valljuk be. A politika teljesen beköltözött mindenhova, főleg ezt a témát tekintve. Vannak viták, van az emlékév, van az emlékmű, van minden más.

Ám a műsor készítőinek sikerült nem ebből a szempontból aktualizálni a magyarországi zsidók ügyét, ami mindenképpen pozitív. Mint azt a beharangozóból sikerült megtudni, a készítők szerint aktuális eseményekről, kultúráról, művészetről, hétköznapi emberekről, szóval minden zsidó témáról hallhatnak, ami itthon, Izraelben, a világ szinte minden szegletében történik. Már azért is, mert ezt is jelenti ma itthon a zsidóság.

Azt szinte mindenki tudja, hogy bár a televíziós műsorkészítés az csapatmunka, mégis egy névvel, egy arccal lehet a legjobban „eladni”. A HETISZAKASZ esetében sincs másként. Breuer Pétert eddig külpolitikai újságíróként, rádiós szerkesztőként, nagyobb rendezvények szervezőjeként, ottani szinkrontolmácsként lehetett ismerni. Most a műsor szerkesztő-műsorvezetőjeként – az eddigi két adás megnézése után – sikerült a saját képére is formálni a HETISZAKASZT. Pontos, tájékozott, időnként pimasz. Ezt lehet kifogásolni, de nem érdemes, mert egy magazinműsorban erre van szükség. Első pipa a pozitív oldalon.

Természetesen, és erre utal a műsor címe is, nem kerülhető ki a vallás sem, ám mindezt úgy kapja meg a néző, hogy azt látja, nem teljesen megszokott környezetben, nem teljesen megszokott módon kap tájékoztatást a zsidóságról, a Tórából. Lehetséges-e praktikumként felfogni a Tórát, nem blaszfémia ez? Nos, a HETISZAKASZ megmutatja, hogy a zsidók, a vallásos zsidók is ugyanolyan emberek, mint bárki más, ugyanúgy gondolkodnak a világról, azaz lehetséges az is, hogy hétköznapi dolgokról beszéljenek, még akár a legbelső meggyőződésük kapcsán is. Ezt is mindenképpen a műsor javára kell írnunk, azaz megint pipa a pozitívumok oldalán.

Ahogy azt is, hogy meglepő dolgokról is beszélnek a riportalanyok, mint például Izrael mai helyzetéről, vagy az itthoni viszonyokról, a házasságokról, a vegyesházasságokról, minden olyan témáról, ami foglalkoztathatja az embereket.

Az igen széles kulturális paletta bemutatását is célul tűzték ki az induláskor. Eddig ezt is sikerült megvalósítani, a folytatást kíváncsian várjuk. Könyvek, színház, zene, koncertek itt és ott, zsinagógákban, vagy másutt. A szerkesztőknek ebben a témában is sikerült közelebb hozni a művészetet, a kultúrát, „emberszagúbbá” tenni az alkotókat. Ezt is pozitívumként érdemes megemlíteni.

A legutóbbi adásban is sikerült érdekességet megtudni például a Salgótarján utcai zsidó temetőről, aminek a létezéséről sem tudhattak eddig sokan. A szerkesztők ígérete szerint szinte minden héten lesz valami ilyen típusú újdonság, meglepetés. Amennyiben ez sikerül ismét egy pipa kerülhet bele a pozitív oldalra.

Természetesen, ahogy a világon mindenütt, de nálunk, Magyarországon leginkább, főzni is kell egy magára valamit is adó magazinműsorban. A HETISZAKASZ sem maradhat ki ebből. Eddig jó ételeket készítettek, amiket azért otthon is ki lehet próbálni. Zsidó ételeket, amelyek ugyanolyan hétköznapiak, mint bármelyik más étel, amit az asztalunkra teszünk. Ismét egy pipa a pozitív oldalon.

Egy induló magazinnak, mint minden esetben vannak gyermekbetegségei. Nem mindig áll össze a képi világ, nem mindig látható, hogy hol a szerkesztő, hol a műsorvezető, de ez – a reményeink szerint – a következő adások után összeáll, és akkor egy újabb pipa kerül a pozitívumok oldalára.

Addig meg?

Nos, addig meg érdemes megnézni a műsort. Természetesen papírral a kézben, hogy lehessen pipálni.